Barangolások- Határon innen és túl

Átlépünk vagy három megyehatárt mégis határon belül maradunk, pihentető wellness és terepedzés az Osztrák határ mentén Sopronban. Határon innen és egy kicsit azon túl.

Közeledik az utolsó versenynap, a 10. Intersport Balaton Maraton és Félmaraton 2013. november 16-17. 

Felkészülésre kiváló ötlet a terepfutás, túrázással és egy kis lazító, frissítő wellnessel összekötve, kikapcsolódás ezen a napos, novemberi hétvégén. 160 kilométert autózunk, és átlépünk Veszprém megyéből, Vas, majd Győr-Moson-Sopron megyébe, három határon túl. Magunk mögött hagyva rövid időre szeretett Balatoni tájunkat, a hegyek felé indulunk, közvetlenül az osztrák-magyar határhoz, Sopronba.

Egészen pontosan Sopront épp csak érintjük, mert a Lővérek, ez a fantasztikus erdős, parkos, hegymászós városrész a település szélén helyezkedik el. A szállásunk közvetlenül az erdő lábánál van, a Fagus Hotelben, de számos kisebb-nagyobb szálloda, és panzió is található a környéken.

Mindössze pár lépést kell megtennünk, és már hódolhatunk is a terepjárásnak. Persze futva..

Előző nap egész napos eső áztatta a terepet, tartottam is attól, hogy bár másnap ragyogó napsütés és igencsak kellemes idő fogadott, azért lehet, szükség lesz egy csizmára, futócipő helyett.

Az Adidas Duramo mélyen barázdált talpa, még a meredek illetve a lejtős terepen is csúszásmentesen futást biztosított. Mély avar, helyenként erdei föld, murvával, kisebb nagyobb kövekkel, faágakkal, gyökerekkel. Ez mind-mind a terep szépséges és persze veszélyes is.

Bátran vedd fel a cipődet, persze csak a terepcipő jöhet számításba, és irány az erdő! Óvatosabban kell futni, koncentrálj a lépteidre, köveken, vízmosta utakon futsz, csúszik az avar és az erdei talaj is.

Lejtmenetben különösen körültekintő legyél, de nincs természetesebb terep, mint az erdei utak emelkedőire felfutni! Lépcsőzőgép? Ugyan már! Dombra fel!

Érezni fogod pár kilométer után a fenék- és combizmaidat, vádlidat. Biztosan jó néhányszor lépésre váltasz, bevallom, a sípályán én sem futottam fel… 🙂

A terepfutás részben futás, részben túrázás. Füles vagyis zene ide vétek lenne, a madarak versenyt-csivitelnek, a fejed felett mókusok ugrálnak át egyik fáról a másikra. (fotózni nem engedték magukat ..).

Egy atlétikai csapat is edzett az erdei terepen, vidáman futottal  velem szemben. Majd nem sokkal később ismét egy idős hölgy kocogott a foxijával.

Út akad sokfelé, keskeny ösvény, sziklákkal tarkított út, vagy avarral borított. Az egész tested-lelked felfrissül, kitisztul a tüdőd az oxigéndús levegőtől, nincs autózaj. A hát- láb, a boka olyan izmai, ízületei is mozgásban, folyamatos koordinációban vannak, amelyek aszfaltos edzésnél, teremedzésnél pedig egyáltalán nem vagy csak kevésbé használatosak.

Teljesen átmozgat a terepedzés, bátran vágja bele, de csak megfelelő terep-futócipőben!

Terep-futó-cipő

A sípálya meghódítása után a Károlyi-kilátó felé indultam, futólépésben persze, majd a sárga háromszög jelzésen, egy meredek szakaszon visszaértem a hegy aljára, ahol az erdei tornapálya kezdődik, mert hogy ilyen is van itt..

Ugyan a Balatontól tisztes távolságra esik ez a gyönyörű és sportolásra kitűnően alkalmas terület, évszakonként kiváló hétvégi program. A futócipőd úgy sem hagyod otthon, ha pihenni indulsz, igaz? 🙂

A futás után pedig mi más jöhetne, mint a vizes relaxálás, irány a szállás wellness-részlege. Szauna, gőzfürdő, medence…Jól is esik nem csak a terepfutás miatt, de az előző esős nap teremedzése után is. Határon innen és egy kicsit túl.