Két keréken, a KTM Ultra Fire dimbes-dombos tájon haladva eljut Balatonalmáditól Füredig. Használjuk ki az őszi napsütés melengető sugarait, pattanjunk hát nyeregbe!
A hétvége a legalkalmasabb egy bringás edzéshez, hétközben munka vagy iskola után már nagyon rövid idő áll rendelkezésre tekerni. Korán sötétedik és sem a kerékpárúton, sem az országúton nem túl biztonságos szürkület után tekerni, így amíg az időjárás engedi, tegyünk felfedező bicajos túrákat még ebben az évben!
Balatonalmádi elérése a szokásos Fűzfő felőli bringaúton, ami 10 kilométernyi bemelegítő táv. Még nyári mezben, elvégre 23 Celsius fokot mutat a hőmérő, ragyogó napsütés, szellő is alig-alig fúj.
Még egy utolsó bringázás nyári mezben
Káptalanfürednél azonban a megszokott bringa út helyett most a domboldal felé vesszük az utat, ugyanis a hegyoldalban végestelen végig, azaz Almáditól Füredig aszfaltos úton, a Római úton tehetjük meg az utat.
Elképesztő szép látvány innen a szőlő dűlők felől rápillantani a Balatonra, amelynek víztükre mély kék színben tündököl. Az egész keleti medencét belátjuk, sőt, Füred felé egyre jobban közeledve lassan a Tihanyi-félszigetet és a templom két tornyát is megpillantjuk.
KTM Ultra Fire és az őszi táj
Szüretelők mindenütt, amerre tekerünk, és persze bringások, akik szintén tudják, itt a hegyoldalban nyugodtan tekerhetnek, és még a látvány és élmény is feldúsul. Diófák sora, szőlők, mandulás, az ősz megannyi gyöngyszeme, nem is beszélve a színek ezer féle árnyalatáról. Vörös, barna, zöld…
Római út a hegyoldalban halad
Közben a domborzat hol fel, hol meg lefelé vezet, így a sík aszfalton tekerés azért edzésnek rendesen beillik, a felfelé tartó szakaszokon rendesen bele kell taposni.
Alsóőrs, Lovas és Paloznak, Csopak a sorrend, miközben egyre közelebbinek tűnik Füred felett a Koloska völgy erdeje. Közben lovaskocsik, népviseletbe öltözöttek mellett tekerünk el, szüreti mulatságok ideje is most van!
Csopak
Lassan elérjük Arács felől Füredet, majd néhány tempózás és a Koloska völgy felé vesszük az irányt. Meglepődtem, mennyire bele kell lépni a pedálba, alattomosan emelkedik az út, végig tempósan küzdeni kell.
A nem rég létrejött Vadaspark mellett eltekerve már kiteljesedik a völgy, kirándulók tömege használta ki a szép őszi hétvégét. Az árnyas szakaszokon hajtva, hallgatva a csermely csobogását, bizony hűvös volt, a nyári mez csak a napos szakaszokon bizonyult ideálisnak.
Rövid pihenő és kevés szénhidrát fogyasztását követően visszafordultam és az Arácsi vasútállomás előtt áthaladva a főúton, immár a bringaúton indultam hazafelé.
Bizony folyamatosan tekerni kellett, hogy a lemenő nap egyre kevesebb meleget adó sugarait ellensúlyozva ne fázzak. Rajtam kívül alig páran húztak már nyári bicajos mezt, legtöbben inkább a vékony aláöltözetet választották már.
Közel 60 kilométer bringázás a dimbes-dombos tájon, ragyogó napsütésben, felfedezve a Római út szépségét, feltétlen Te is hajts végig rajta a megszokott parti és sokszor zsúfolt és már nagyon is ismert aszfaltcsík helyett.
No Comments Yet