Elindulunk, ha szakad, ha fúj, ha jeges bármi esik is odafentről. De ugye lehet egy vagy két kerékkel több? Esetleg egy körrel több?

Micsoda Húsvét, micsoda hétvége volt..Már a 6. BSI SzuperBalaton Maraton is jeges szélben, esőben hóban zajlott le. Úgy hiszem a Balatont körbefutók ezreinek lenyűgöző kitartása is hozzájárult ahhoz, no és persze a futóverseny vészesen közeledő napja is, hogy nem vártam tovább. Elindultam…két keréken is…

Igen, ünnepi havazás ide, még mindig alig pár fokos pozitív hőmérséklet oda, bizony két napi győzködés után én bizony elindítottam az idei bringás szezont!

KTM szezonnyitás

Az idei bicajos szezon már az új vasparipával indult. Két hete várta a vasmadár, hogy elindulhasson, nézzük, milyen is volt az első ismerkedős nap.

KTM  Ultra Fire MTB 19″.

Ja kérem, az amúgy 8 Celsius fokos hőmérséklet már megszokott futás közben, eléggé sikerült a jeges Balaton-parton megedződni a téli szezonban. De ami futáskor elegendő, egy hosszú ujjú polár futószett, az a bicajon épp a megfagyáshoz elég…

Szóval az ismerkedés első percei inkább az időjáráshoz való szokást jelentették,  vagy két kilométer után le is cseréltem a bringás kesztyűt amolyan téliesre…

Milyen jól jött a futásnál használt szélálló dzsekim..ez meg vagy egy tucat zsebkendő…azt hiszem valójában más nem is kellett volna az első útra..mert amúgy rendesen ráfagytam a bicajra…ja kérem, itt nem melegszel fel két kilométer után…még 22 után sem… 🙂

Na de, lássuk a medvét, azaz a csodaszép járgányt: Az első lejtős szakaszt közel 50 km/h gyorsulással teljesítettem, amit a korábbi években használt Hauser Galaxy nem igen ért el.

Persze a KTM 13 kg körüli összsúllyal bír. A gyári alapokat feljavítottam egy KTM kitámasztóval, palacktartóval és még a szaküzletben lecseréltettem a stucnit állíthatóra, de KTM gyártmányra, így a kormány dőlésszögét már tudom állítani. Kapott még egy aprócska csengőt, és egy pumpát is.

Az első öt kilométeres szakasz leküzdése és a menetszél megszokása után a bringakörúton folytattam a tesztelést, ami a váltóval való ismerkedéssel telt nagyrészt. A 3 x 9 váltást bizony szokni kell, még jó néhány terepviszony és kilométer szükséges ahhoz, hogy a megfelelő tárcsára állítsam a váltót.

 

Ennek hiányában eleinte számolgattam hányadikban lehetek, de hamar feladtam, így a táv alatt fel-le kapcsolgattam és kerestem a lehető legjobb első/hátsó tárcsa arányt a tekeréshez.

Rövid szakaszon levittem a vasparipát terepre is, de csak finoman, épp csak egy gyenge árokparton mászattam fel, és egy földes-sáros-murvás útszakaszon hajtottam át vele.

Az gyorsan kiderült, nem szereti a Continental Race King gumi ami KTM Taurus felnire szerelt, a füves-egyenetlen talajt, ott nem érezte jól magát. Ám amint újra aszfaltra értek a lábai, meglódult a canga.

A tempós tekeréseknél fülnek igazi zene a gumik surrogása, igazán élmény! Az elöl-hátul tárcsafék használata óvatosságot igényel, rendesen megfogja a bicajt. Azt hiszem nem igazán kellene erőből behúzni…, elég egy finom könnyed mozdulat egy újjal és szinte állóra fékeződik a bringa.

Sajnos sok partszakaszon és bizony a bringaúton is, víz áll, komoly belvizekkel találkoztam, így óvatosan tekertem, de egyes szakaszokon át kell hajtani a méretes víztócsákon.

Jó érzés volt látni, hogy bizony nem csak én, hanem sok bringás is úgy gondolta, hideg idő ide vagy oda, de most már bringázni kell!

Az első 25 kilométer letudva. Van még mit beállítani a kerékpáron, az első 100 kilométer után amúgy is kötelező garanciális szerviz jön. a nyereg pár centivel előrébb és a nyeregcső pár centis feljebb állításával úgy tűnik, épp a legjobb formát fogja hozni.

Egy biztos, már ezen az első, rövidke úton, ami  bejáratós volt, akárcsak egy új autónál, csak finoman, óvatosan hajtottam. Amolyan ismerkedősen, hiszen érzem én, erős ez a KTM, előbb meg kell szelídíteni. De abban már most biztos vagyok, jó döntés ez a márka, minden apró részletében ott van a választásod visszaigazolása: igen, jól döntöttél!

 

 

.