Futás, kezdjük az alapoknál

 

Sportolj minden nap!

Nézzük a futófelszerelést

 Igen, való igaz, a legfontosabb, – és itt meg is állhatunk a felszerelés beszerzésében -, a futócipő.

Bevallom, én magam is azok közé a laikusok közé tartoztam, akik azt mondták: csak cipő kell és kész. Bizony a környezetemben élő, nem sportolók, átlagos, hétköznapi életet élők, véleménye, hozzáállása rendszerint ez.

Voltak ugye a sulis tornaórák, amiket az ember inkább elbliccelt, és minden féle indokkal kerülni próbált. Ismerősek ezek a mondatok ugye: otthon felejtettem a cipőmet, a pólómat stb.? Ugyan kit érdekelt a sport, főleg a futás, legfeljebb csak a málhás iskolatáskával a busz után. Vagy órákra  egyik épületből a másikba.

Futás, és még hozzá passzoló cipő is kellene? Ugyan kérem. Volt mindenkinek egy edzőcipőnek mondott lábbeli, amit a lehető legolcsóbban beszereztünk, de abból azért kettő is, mert jó gyorsan kitört a lábfej résznél. Abban mentünk suliba, moziba, szinte minden hová.

Szóval volt a házban sportcipő nem is egy, na de, hogy futócipő? Az meg kérem miféle hülyítés, gondoltam én is. A korábban csak hírből hallott márkák, Adidas, Nike, Asics, amiket a meccseket nézve láthattuk a focisták lábán.

Nos tehát ennyi múltidézés és némi irónia után lássuk a medvét, azaz a cipőt, a futócipőt.

Mivel a mozgás a lényeg, nem a körítés. Tessék felállni, futni, gondoltam. Nem kell sok tízezer forintért szaküzletben vásárolni cipőt, az csak divat, gondoltam.

Amíg a szokványos utcai sportcipőben róttam a kilométereket, hamar érzékeltem, hogy nem arra a célra való.De egyszerűen csak futottam, volt cipő a lábamon, ennél több nem kellett.

Ja és még egy  tény. A kezdeti időben, amíg tanultam futni, csak teremben, gépen futottam. Igen, akármennyire furán hangzik is, ha komolyan veszed ezt a sportot, tanulni kell a futást.

Szóval ugyanazzal a felszereléssel, amit teremben használtam, irány ki a szabadba. Nagy hiba! Te ne kövesd el.

Alig 3 hónapnyi terepen futás után, heti 2-3 nappal számolva, alkalmankénti 5 kilométerrel, nem csak, hogy a talpam, a bokám, de a térdem is fájni kezdett. De nagyobb baj is lett.

A kezdődő fájdalmakat az izmaim erőltetésének tudtam be, ami igaz is volt, de ez megtévesztő, mire észrevesszük, hogy a cipő okozza, esetleg késő lesz.

Négy hónapon belül két alkalommal ért talajt a lábam úgy, hogy az út egyenetlenségeit nem tudta csillapítani a cipő, így egy rossz talajfogással oldalirányba rántottam meg a térdem. Első alkalommal a szalagot érte sérülés, majd a térdkalácsomat is. Ám én  tovább edzettem. Spinning edzésre mentem. De egy hét után, a következő hétfői fallabdát le kellett mondanom, mert már rá sem tudtam állni a lábamra.

Gyógynövényes krémmel (menta, rozmaring) kentem be az érintett területet (térd, térdhajlat) és pihentettem, jegeltem. Ja és beleástam magam az orvostudomány ezen ágába, hogyan is tudom megelőzni ezeket a fajta sérüléseket. Mert a térd és bokasérülések tipikusan futó- ill. kerékpáros edzések alatt szedhetők össze, sportsérülések.

A tudomány szerint, és én is a tapasztalataimmal alátámasztom, hogy a következőket tehetjük sérülés után, regenerálódás vagy megelőzésként. A hátsó combizom fejlesztése, edzése, amelyek át tudják venni a terhelés egy részét. Azaz minél erősebb, edzettebb, rugalmasabb a combizmunk, annál kevesebb terhelés nehezedik a térdszalagokra és a térdízületekre. Ennek eléréséhez pedig igen jó keresztedzés a kerékpározás, spinning, de az úszás és evezés is.

Amint nagyobb terhelésnek tettem ki a combizmaimat és kifejezetten ezt a területet kezdtem edzeni (aerobik, hot iron) érezhető volt a javulás, ami a sérülések elmaradásában mutatkozott meg.

A megfelelő izomedzettség mellett a másik fontos segédeszköz a jó és sérülésmentes futáshoz, a cipő. Tényleg rá kell szánni az időt, amíg a sok ismerős és egyéb vélemények alapján kikötünk egy márka és egy típus mellett, amíg próbálgatjuk és a pénztárcánkhoz igazítjuk, de aztán miénk a tér!

Amikor először futottam immár a futásra tervezett és készített lábbeliben, bevallom ámultam-bámultam és közben csóváltam a fejem. Mert talán el kell fogadni (hinni), hogy mások (akik próbálták, tapasztalták) tényleg jót és igazat mondanak. Futni csak erre a célra tervezett cipőben tessék.

 

Futáshoz futócipő


Tudom, a kenyai futók élete, és az újabb tesztek azt bizonygatják (sőt, cipők is készülnek erre a teóriára) állítják, hogy mezítláb a legtökéletesebb futni és a futócipő csak jól kitervelt és megvalósított marketing eredménye. Az biztos, némi igazság van ebben, hiszen a futócipőknek borsos ára van, ami nem feltételen a technológiának, sokkal inkább a reklámnak és a márkának szól. Én cipőpárti vagyok, de tény, az ilyen-olyan technológiával kifejlesztett sarokcsillapítás, stb. olyan, mint az autóban a tolatóradar: elvégzi azt, amit a szem is megtenne, elkényelmesítve bennünket.

Mert a futás technikáját, a talajfogást, a talajra érkezést megtanulva, már cipő nélkül is tudunk úgy futni, hogy ne sérüljünk meg. De ez valljuk be, nem kivitelezhető, tehát a cipő, a futócipő szükséges.

A jó cipő leveszi segít, figyel helyettünk, így ha nem figyelünk oda a helyes technikára, akkor sincs baj, mert a futócipő  korrigál. Nem mindenható a lábbeli, de esély a hosszú ideig, sérülés nélkül levezetett futóedzésekhez.

Az én javaslatom a következő: szükséges a jó futócipő, de egy „átlagos” alacsonyabb árfekvésű is megfelel,  rezgéscsillapítással, talpkövető formai kialakítással, azaz válasszunk külön terepre és külön betonra cipőt, és tanuljuk meg a helyes futótechnikát!

Tehát, futáshoz futócipő. Mi kellhet még? Egy rövid és egy hosszú-szárú (bélelt, vastagabb szövetű) nadrág. A rövidebb tavasztól őszig, a másik pedig télen és hűvös időben. Bármilyen pamut-strech anyag megfelel, de a kifejezetten futásra, edzésre kifejlesztett, elasztikus, sejtes-légáteresztő anyagú felszerelések igazán jó szolgálatot tesznek, de tény, ezek ára magas. Egy-egy kezdő szintű (saját-márkás) nadrág ára 5 000,- Ft felett van. Ám megéri, így, amint teheted, vásárolj egyet.  Az előnyét abban fogod látni, hogy az edzés végén is száraz tapintású a ruhád. Ráadásul egyes típusok, itt főleg az elasztán anyagúakra gondolok, stimulálnak azaz feszesen tartják rugalmasságuk lévén az izmaidat. Miért jó ez? Olyan ez, mint amikor egy hálóba beleteszed a labdákat, és azok nem tudnak szerte-szét gurulni. Az elasztán anyag rásegít az izmoknak a tartáshoz, „nem folysz szét”.

Futásra készen

A felső is hasonló anyagú legyen, persze itt is megteszi egy rövidújjú póló vagy trikó jó időben, ősszel és télen pedig egy polár, melegebb felső, szélálló kabát. Zokni, ami nem csúszkál a lábszáradon, s lehetőleg a varrása sem töri fel a lábad.

A felsőd jó, ha rendelkezik zsebbel, mint a kerékpáros pólók, amelyeknek a hátrészén cipzáros zseb van kialakítva. Ide teheted a zsebkendőt (szükség lesz rá), az MP3 lejátszót, a kulcsaidat- bár ez utóbbi ugrálni, csörögni fog futás közben, célszerűbb a nadrágon kialakított zsebbe, vagy övtáskába tenni.

Léteznek, én nem rég kezdtem használni, karral felhelyezhető tokok szövetből, műanyagból. Ide beleteheted a telefonod, és ha ügyes vagy, zsepi és kulcs is fér bele. A felkarra vagy alkarra tépőzárral helyezheted fel, igazán praktikus eszköz.

Jó ha tudod, futáskor minden a testen hordott plusz súly igen zavaró! Ez nem kerékpározás, ahol övtáska, hátizsák gond nélkül cipelhető, hisz alattad ott a „teherhordó” a bicaj.

Futásnál Te magad viszed magadat, hidd el, még egy kulcscsomó is nehezék, nem beszélve az MP3 össze-vissza lógó, tekeredő kábeléről. Célszerű a zenét a telefonodról hallgatni, bár ennek pedig a telefon akkumulátora, feltöltöttsége szab határt, főleg ha még GPS-t is használsz futáshoz.

Bonyolultnak tűnik, mennyi minden kell, kellhet egy futáshoz. A lényeg, hogy kezd el, aztán a felszerelést fokozatosan fejleszd, alakítsd. Kezd a cipővel, az feltétlen legyen, aztán a többit menet közben pótolhatod.

 A lényeg a futás, a mozgás, a sportos életmód!

Futással az egészséges életért