Halat s vadat avagy hússal vagy anélkül tények és tévhitek nyomába eredünk s megpróbáljuk körüljárni kicsit a témát
A húsimádók legfőképp fogazatunkat – rágásra kifejlődve – és szervi felépítésünket hozzák fel bizonyítéknak, miszerint hús-fogyasztásunk alapvető fontossággal bír. A húsmentességre szavazók pedig az állatok – élőlények – védelmét hozzák fel leginkább érvként a húsmentességre, valamint a bolygó ökoszisztémájának védelmét, mely szerint az állattartás megterheli a természetet. Az állattartás nem csak az állatok elhelyezését jelenti, hanem a takarmányozásukat is, így maga a hús előállítása valóban komoly ökoterhelést jelent a Földnek. A növényi fehérje szintén igényel területeket, persze ez esetben kimarad egy lépcsőfok, mivel a megtermelt növényt nem adják tovább az állatoknak etetésre, hanem közvetlenül kerül emberi fogyasztásra.
A jelen kor tudományos kutatásai alapján a húst, mint fehérje + zsír-ként tartjuk számon, a fehérjéken belül pedig azon élelmiszerként, mely az összes esszenciális – azaz a szervezetünk nem tudja önállóan előállítani, így kívülről táplálék formájában kell bevinni – aminosavakat ( a sejtjeink építőkövei) tartalmazza. Ezek, szám szerint 9: fenilalanin, a valin, a triptofán, a treonin, az izoleucin, a metionin, a hisztidin, a leucin és a lizin. Ezen Essential Amino Acid EAA-k közül három elágazó láncú aminosav: BCAA- – leucin, izoleucin és valin. A víz után a fehérjék azok, melyek legnagyobb részt alkotják az emberi szervezetet, tehát elemien fontosak.
Az összes aminósavszám 22, melyből tehát 9-et kívülről táplálkozással kell bejuttatnunk a szervezetbe, tojás, tej, hal, húsfélék, melyek megfelelő arányban és mennyiségben tartalmazzák ezt a 9 aminosavat, mely elsőrendűként szerepel a fogalomtárban. Másodrendűek a növényi fehérjék, például szója, bab, borsó-fehérjék, ezeket tehát szükséges kiegészíteni elsőrendűekkel, hogy minden szükséges sejtépítőt bevigyünk a szervezetünkbe. Tehát a borsófőzelék tükörtojással ideális ezen szempontból. Akik vegán életmódot folytatnak kénytelenek szintetikus úton előállított tabletta formájában bevinni a 9 esszenciális aminósavat. Sok sportoló követi a vegán életmódot és kiegészítve fogyasztja a tablettás aminósavakat, tehát nem lehetetlen ilyen módon húsmentesen és emellett egészségesen élni.
A húsfogyasztás amennyiben tiszta, ellenőrzött tartásból származó állatoktól származik, megfelelő táplálkozást biztosít, azonban a feldolgozott húskészítmények már nem ideálisak táplálkozási szempontból. A nagyüzemi tartásban és főképp tápokkal etetett állatok húsa inkább hátrányos fogyasztás szempontból, hiszen a növekedés-gyorsító, tömegnövelő mesterséges adalékanyagok bekerülnek az emberi szervezetbe is. A feldolgozás során pedig sok szintetikusan előállított adalékanyag kerül az egyébként tiszta húshoz, így egy ipari kenőmájas nehezen nevezhető értékes táplálkozási forrásnak. A korábban háztájiban felnevelt és feldolgozott állatok fogyasztása lényegesen kedvezőbb volt, mint napjainkban, amikor tömegeket kell élelmezni és ez gyors megoldásokat hoz.
A zsírbevitel szempontjából a húsmentes életmódot folytatók gyakran esnek abba a hibába, hogy tejtermékkel pótolják a húsfehérjét. Ám a sajtok többsége – az érlelteké – 45% is lehet, a joghurtok zsírszázaléka szintén 10% körüli, ami nagyon magas és könnyen kialakítja a nemkívánatos zsigeri zsírt és a zsírmáj kialakulásához vezet. Többlet zsírbevitelre nincs szükség – az egész napi elfogyasztott élelmiszer legfeljebb 5%-a kellene, hogy legyen, ehhez képest lényegesen többet viszünk be az ínycsiklandozó különféle sajtkészítmények, túrókrém és hasonlók fogyasztásával. Csökkentett light elnevezésű sajtfélék, joghurtok kerülnek az asztalára a preventív gondolkodással élőknek, ami azonban sok korábban kedvelt ízvilágról való lemondással jár. Azonban a tudatosság által elfogadva a tényeket már kevésbé érződik a hátránya az ízfokozók elhagyásának 🙂
