Tengerparti pálmafák, ragyogó kék ékbolt, ezerrel tűző nap, meleg tengerparti homok. Kellékei a nyaralásnak a mediterrán életérzésnek, melybe szeretünk belekóstolni, szó szerint is értve. Finom tengeri herkentyűk egy tengerparti bárban elfogyasztva. A naposabbik oldalon mindenki szívesebben jár.

A minap egy szomorú hír kavarta fel a nyáreleji állóvizet, dr. Michael Mosley brit egészségügyi szaktanácsadó, guru, fitness-tanácsadó és étrendspecialista, a BBC televíziós csatorna több műsorának főszereplője, számos világsikert aratott könyv szerzője sajnos tragikusan szomorú nyaralásra érkezett a Törökország-közeli, de még Görögországhoz tartozó – apró szigetecskére Symire. Már a megérkezése másnapján – sajnos csak rekonstruált elméletek állnak rendelkezésünkre – állítólag túrázni indult egyedül a legnagyobb délidejű hőségben a szinte csak sziklákkal borított és meredek hegyen. Egyes híradások szerint szerint eltévedt – bár olvashattuk a hírekben, hogy többször járt az alig 16 kilométernyi széles szigeten – és a hegytetőn mért 47 (!!) fokos extrém hőségben egy távoli strand-bárt és öblöt készült felfedezni, teljesen egyedül, egy fekete normál esernyő és egy hátizsákban némi víz és térkép segítségével.

A túra tragikusan végződött, még aznap eltűntként jelentette családja a rendőrségen és azonnal megkezdték a felkutatását. Mindez egy szerdai napon történt. A szervezett és minden eszközzel felszerelt kutatócsoportok – köztük az orvos családtagjai is – sajnálatosan – túl későn, negyednapra az elveszése után fedezték fel annak az öbölnek a közvetlen közelében, ahová tartott 4 nappal korábban….A hőterhelést valószínűsíthetően – a vizsgálatok az orvos hazájában Angliában még folytatódnak – szívinfarktus vagy agyvérzés követte, mely az orvos halálát okozta. Mindössze 2 órával később, hogy egy térfigyelő kamera felvételén az utolsó élőképet látták róla….

Nem tudjuk s valószínűleg soha nem is derül ki az igazi ok, mely az élete végét jelentette egy olyan embernek, aki egész életét mások életének megmentésének szentelt. Intelligens, magasan képzett tudóst vesztett el a világ általa, pótolhatatlan veszteség. Ami ránk vonatkozik tanulság, ajánlatos levonni ebből az esetből:

Sokan a legmelegebb nyári hónapokban nyaralnak a mediterrán térségekben, Görögország kifejezetten kedvelt úti-cél e tekintetben. A sziklás hegyoldalakban megbúvó kápolnák, ókori romok igen vonzók az Európa északi felén élőknek, egzotikus kalandokat remélve. Bár az elmúlt években mi is megtapasztaltuk a 40 fok C körüli hőmérsékletet, azonban a tartós hőterhelés nem azonos a magas, extrém napsütés okozta meleggel. A hőguta néven ismert állapot létrejön folyadékfogyasztás mellett is! A szervezet megemeli a pulzust, gyorsítja a vérkeringést, növeli ezáltal a nyomást az erekben és gyorsítja a szív munkáját, hogy ellensúlyozni tudja a külső hőviszonyok okozta terhelést. Ha melegünk van, többet izzadunk, testünk ezáltal tudja hűteni önmagát. Viszont a gyors szívverés és megemelkedett vérnyomás-értékek az agyban ödémát okozhatnak, mely sajnos egyenes út a stroke-hoz. A több órán át tartó extrém terhelése a szívnek kimerüléshez, fáradtsághoz vezet, miközben zavartakká válunk, elveszíthetjük tájékozódó-képességünket.

Az extrém sportok űzői, akik a sivatagban is versenyeznek, futnak, erre az állapotra hosszú ideig edzik magukat. Nem pedig a fotelből felkelve vágnak bele az effajta túrákba. Sajnos a híres orvos szervezete nem készült erre a hatásra fel, pedig Ausztráliában – ahol szintén megtapasztalta az extrém hőséget korábban – volt alkalma szoktatni szervezetét e körülményekhez.

Melegben nagyon fontos a hidratálás, túl kevés folyadék a vér besűrűsödését, dehidratációt, keringési problémákat okozhat

A tanulságot mindenkinek jó levonni ebből az esetből, bármilyen vonzó is egy desztinációban a várak, kultúrtörténeti emlékek megtekintése, vagy kanyon-túrára menni, hegyeket-sziklás tájakat megmászni, tartsunk be alapvető szabályokat, hogy nevetés legyen a vége s ne sírás. Soha ne gyalogoljunk ismeretlen terepen egyedül! Mindig legyen nálunk telefon, amikor nincs térerő – távoli szigeteken, hegyvidéken is előfordul- a cellainformációk mindig segítik a keresőket, ha bajbajutunk, még kikapcsolt állapotban is beazonosíthatják helyünket. Mindig elegendő folyadék – lehetőleg ne csak víz, hanem elektrolitos – legyen a hátizsákunkban, csereruházattal, némi élelemmel, esetleg elemlámpával, sérülések esetére gyógyszerrel, ragtapasszal.

Félóránként egy-két korty, óránként legfeljebb 8 dl folyadékot pótoljunk. Az elektrolitokat is (Na, Mg, stb)

Eltévedés esetén pánik helyett koncentráljunk amennyire lehetséges és soha ne hagyjuk el a csoportot, akikkel kirándulunk. Együtt nagyobb biztonságban vagyunk és sokszor a visszafordulás a megtett ösvényen jobb, mint előre menni az ismeretlenbe.

Dr. Mosley nagyjából 50-100 méterre volt az öböltől, kiépített pihenőhelytől, amikor összeesett, leült, majd elájult és sajnos nem ébredt többé fel. A keresőcsapat 3 teljes nap és egy éjszaka után talált rá. A nap elleni ám sajnos fekete esernyője a közelben volt, míg hátizsákja, benne a vízzel mintegy 2-2,5 kilométerrel feljebb a hegyoldalban maradt, tehát már ekkor halálosan kimerült lehetett és csak a napvédő esernyőt vitte tovább magával. Már láthatta a tengert, a bárt az italokkal és az egészségügyi segítséggel. Majdnem sikerült neki.

Most kezdődtek meg a nyaralások, sokan a tenger felé veszik az irányt, az előjelzések szerint idén is számíthatunk még Európában is extrém melegre. Az elővigyázatosság és a megfontoltság legyen a csapatunk tagja mindig, hogy a napos oldalon maradjunk!