Borfesztivál a magyar megfelelője, ám inkább ez a kb. 4%-os alkoholtartalmú ital, a forrásnak indult must, ottani nevén a Sturm a főszereplője ennek a határon túli Barangolásnak. Őszi kirándulás a napsütötte Dél-Burgenlandban, Heiligenbrunnba.
Olyan közel esik a magyar határhoz Szentkút azaz Heiligenbrunn, hogy a helyben dolgozók egyike-másika a kerékpárjára felpattanva teker át magyar területről munkábamenet. A magyar-osztrák barátság itt kézzel fogható, szerelmek, házasságok születtek már, s bizony sem a határ sem pedig a másik nyelv nem jelent akadályt. Mindent meg lehet idővel szokni és tanulni.
Dél-Burgenlandban vagyunk, erdővel borított dombvidéken, bizonyítottan a legnaposabb területén Ausztriának, ki is használják ezt a gazdák, lépten-nyomon szőlőültetvények (Weingut) emelkednek. A szőlő mellett a tökföldek látványa is megszokott, amit odahaza az Őrség tájain viszontláthatunk, itt Ausztriában a mindennapok része ez, a nálunk nem túlzottan hasznosított termék. A tökmagolaj mélyzöld színe sokféle termékben visszaköszön, salátaolajat készítenek belőle, de kerül a méregzöld színű olajból az édes kalácsba, de még a reggeli kenyérre való vajas-kőrözöttes krémbe is.
A kis gömböcök ott strázsálnak a házak bejáratai előtt, vidám őszi, otthonos hangulatot árasztva. S ha a szőlő és a tök nem lenne elég, a vadgazdálkodás is betársul e hármasba, egymást érik így őszidőben a vadételeket népszerűsítő fesztiválok.
Kürbisfeld mit Heiligenbrunn im Hintergrund.
Valahogy errefelé mindig találnak alkalmat a mulatozásra, evésre-ivásra, közös zenélésre, éneklésre, ami hozzájárul ahhoz, hogy gondunkat-bajunkat vidámsággal eloszlassuk, de legalábbis könnyedebben kezeljük.
Uhudler. Ez itt varázsszó, mégpedig a csakis ezen a környéken, összesen nyolc településen engedélyezett, vörös szőlőfajtákból termesztett ún. Cuvée borokat jelenti. Ezek a szőlőfajták – Isabella, Noa, Delaware, stb – otthon is megtalálhatók és ismertek, csakhogy itt kiemelt szerephez jutnak.
A magas metanol tartalom miatt – mely erősen egészségkárosító – az EU leszabályozta a termesztést, mely idő- és területkorlátozást jelent. Persze az itteni gazdák lobbiznak, hogy a jelenleg 2030-ig érvényes termesztési ciklust meghosszabbítsák.
Die Uhudlerflasche
Maga az elnevezés a bagolyhoz köthető. Réges-régen a pincelátogatásból hazatérő férj látványára – kidülledt szemek, pirospozsgás arc – mondta az anyóka: Te aztán úgy nézel ki, mint az UHU...
Megalakult egy borosgazdász-életközösség és immár 16 éve megrendezésre kerül minden év szeptember végén ez a különleges hangulatú fesztivál.
Mi is az a Sturm? Erjedésnek indult, – tehát alkoholtartalommal bíró ami kb. 4% – nem letisztult szőlőlé. Ilyent persze Ausztria-szerte sokfelé kaphatunk, ám itt ebből a speciális UHUDLER- direkttermő szőlőfajtákból készítik, illetve elsősorban ebből.
Ez adja tehát a fesztivál különlegességet, mégpedig olyannyira, hogy egész Ausztriából, de még Svájcból és Németországból is érkeznek erre a hétvégére vendégek. Autóbuszok, lakóautók, személyautók sokasága lepi el az amúgy néhány utcás település tereit, mezőit, parkolóit.
Persze bort inni lehet máshol, mustot is, na de egy idillikus (Weinidylle azaz boridill elnevezés errefelé), a 18. századból származó, nádfedeles-vályogfalas, gyönyörűen gondozott s felújított pincesoron, napfényes turisztikai régióban, na kérem ez csak és itt lehetséges:
Sturmfest- in Heiligenbrunn in Südburgenland
A készülődés már a pénteki napon megkezdődik. A magántulajdonban levő pincék tulajdonosai az önkormányzattal és helyi szervekkel együttműködve minden évben egy napra megnyitják kapuikat a látogatók előtt.
Nem csak magával a UHUDLER típusú borral, musttal, pezsgővel Frizzante-val (habzó bor) várják idelátogatók ezreit, hanem van itt minden, mi szem-szájnak ingere.
Egy napra megelevenedik a szőlővel borított hegyoldal, s a pincék előtt kialakított ülőhelyeken kínálják a gazdák ételeiket-italaikat. Van itt vaddisznó és szarvaspörkölt, vagy éppen gulyás, de megtalálható a Dörner (Falafel: nyársrahúzott és sütött húsétel), az óriás fánk, a pogácsa, a helyi tökmagolajjal ízesített körözött, s még végtelenségig sorolhatnánk a kulináris élvezeteket.
A hegyoldal szőlősoraiból árad a mindent átható, édes-gyümölcsös-meggyes illatkavalkád, mely oly nagyon jellemzi ezeket a szőlőfajtákat.
Miközben eszünk-iszunk, a szemünk megtelik a kicsinosított régi épületek látványával, a fülünknek sramlizene szól, s megcsodáljuk a helyiek által nagy becsben tartott és szívesen viselt népviselet.
Szerencsére nem csak az idősebbek, hanem a fiatalok is Trachtenbe, azaz helyi osztrák népviseletbe bújnak. A hölgyek Drindl-be: többféle fodros blúz, színes szoknyával, a férfiak pedig az elmaradhatatlan bőr nadrágba, hozzá színes kockás ingben sétálgatnak, s bizony táncra is perdülnek a talpalávalók hallatán.
A hangulatot nehéz szavakkal visszaadni, a személyes élmény leírhatatlan, ezt ott át kell élni. A Sturm a maga 1/4 literével (errefelé nem dl-ben hanem literben mérnek) nem kis adag, s ehhez jön még a hűtött Frizzante (habzó/gyöngyöző bor), a pezsgő, s persze maga a bor.
Hát…bizony embert-próbáló az itt elfogyasztott alkohol mennyisége. S akkor a kínált, frissen helyben főzött ételekről nem is beszéltünk. Bográcsban fortyog a vadpörkölt, a gulyás, orrunkba kúszik a sültek illata, a fánk cipónyi méretű, a pogácsa, a finom barna kenyérhez kínált tökmagolajos körözött…hát erre készülni kell, mégpedig üres gyomorral és helybéli szállással.
Ha pedig megcsodáltuk az ilyenkor nyitott, régi, nagyapáink korát idéző pincéket, beszívtuk orrunkba a múlt századok földes illatát jöhet egy kis település-ismerkedés.
Heiligenbrunn templomtornya messziről jelzi az utat, a dombocska aljában ivókúttal, Szent Ulrich forrására emelt szentély-kegyhely található. A lakók előszeretettel töltik meg palackjaikat a friss hegyi forrásvízzel, s mondanak egy gyors imát a mindig nyitva álló kápolnában lelki üdvükért és egészségük megtartásáért.
A közelben egy energiaparkot alakítottak ki, ahol egy gránit csepp ontja magából a vizet, mi pedig megpihenhetünk a szőlővel borított lugasban, miközben megtekintjük az orgonasípokként bemutatóállványra helyezett környékbeli fafajtákat.
Érdemes kerékpárt hozni vagy bérelni, hiszen a környék és persze egész Ausztria turizmusa a síelés mellett a túrázásra és kerékpározásra nagy hangsúlyt fektet.
Aszfaltos, kis-forgalmú kerékpárutakon fedezhetjük fel a környéket, mely számos várat, természeti szépséget, patakokat, tavakat rejt magában. Elvégre Burgenlandban (Várak országa) járunk.
Aki pedig vadászna, biztosan talál hozzá helyi vadászembert társaságnak, aki megszervez egy kiruccanást a környékbeli erdőbe.
A fesztivál másnapja valószínűleg némi fejfájással fog indulni, a Sturmfest közel éjfélig vagy még kicsit tovább is nyitva áll a vendégek előtt. A kávé errefelé nem oly erős, mint nálunk, jellemzően a reggelihez egy egész kancsóval kapunk, s bizony el is kell fogyasztani, hogy valami hatást érezzünk. S fogadjuk meg, jövőre újra eljövünk, hozzuk a barátokat, ismerősöket, mert az Uhudler Sturmfest-et Heiligenbrunnban legalább egyszer látni s érezni kell.