A tekintet és a lélek is megpihen a domboldalakat borító füves mezőkön, az utakat szegélyező erdők lombkoronáján. Ausztria zöld szívében a bringa- és túraútvonalak egymást érik, ahogy a futóversenyek is. Bad Blumau. Virágok és vizek földje.
A májusi fagyok idén sem kímélték a diófákat, feketén néznek ágaik az ég felé. Úgy tűnik, az almafák megmenekültek, a múlt évben hótakaró vitte el a termés jó részét abban a tartományban, ahol az alma fontos termény.
Idén 17. alkalommal rendezték meg Bad Blumauban az utcai futóversenyt, amely vonzza az osztrák amatőr és profi futókat, de hazánk fiait és lányait is. A befutók ugyanis belépőt kapnak az épületéről és termálvizéről messze földön híres fürdőbe- Thermal Rogner Bad Blumauba, a 42 EUR értékű kupon nem csekélység…
A pálya kanyargós vonalvezetése miatt nehéznek mondható. Hol híd alatt futunk át, hol a lovarda kerítése mentén, hol pedig girbe-gurba utakon a Kultúrparkon át. Az állandó irányváltás miatt tempót veszítesz és fennáll a sérülésveszély is. Néhány egyenes szakasz enged belendülni, a célszakasz ráadásul emelkedős.
A félmaratont futók 4 kört futnak, a negyedmaratont választók, azaz 10,5 kilométert, mindössze kettőt.
Az útvonal egy része a világhírű építész Friederich Hundertwasser által tervezett Hotelépületek mellett-között halad. A színes, nem éppen egyenes falairól híres stílus közkedvelt, vidám hangulatot áraszt.
Az első kör a versenyben a sorok rendeződésére szolgál. Mivel tömegrajt van, időbe telik amíg lehetőség adódik a saját tempójú futásra. Meg kell várni, amíg az elitfutók elhúznak, s lehetőség lesz gyorsulni. Iramfutók segítik a tempó megtartását, a magasba emelt zászlókat nagyobb távolságból is jól lehet látni, így nagyjából óra nélkül is tudni fogod, milyen sebességgel futsz, s hogy mikorra várható a beérkezésed.
Bad Blumau virágos és vízben gazdag. Gyümölcskertek sokaságában álló, virágba borult almafák, csörgedező, gyors-sodrású hegyi patakok, föld mélyéről előtörő források és persze a termálvíz idillikus környezet hozott létre. A Vízistent megtestesítő figura – keretre futtatott futónövényzetből alkotva – egész évben ontja magából a vizet.
A korábbi tapasztalatokon okulva elhagytam az étrend-kiegészítőket, csak a Nitrox italpor maradt. Ezt használom frissítőként vízzel feloldva. Mellette csak némi csoki és banán a muníció, s persze magnéziumpor. Előzőleg pedig 2 napon át a tésztás ételek, amelyek a szénhidrátfeltöltést hivatottak szolgálni.
12 Celsius fok feletti a hőmérséklet, erős napsütés esetében elsősorban a folyadékpótlásra figyelj. Kis kortyokban. de 20-30 percenként frissíts, akár izotóniás itallal is. Elegendő lehet a szádat benedvesíteni, s önts kevés vizet magadra, a hűtés sokat fog javítani a komfortérzeteden.
Egy hete még Bécs utcáin futottam a félmaratont, így nem igazán sikerült regenerálódni. Gondoltam a szép környezet, a magas színvonalú rendezés feledteti a nyikorgó izmokat. Az első kör végén éreztem a haránt-combizmok betonszerű keménységét, hiába a többféle bemelegítőkrém, fájdalmasan reagált a futómozgásra. Betoltam egy szőlőcukor-tablettát, korty víz s irány a második egyben utolsó kör.
A célterületi kaptató kiveszi az energiát a futóból, rövidebb sík szakaszok váltakoztak a kanyarokkal és szűk, ösvényszerű utakkal. Figyelni kell a fák gyökereire, kövekre, kellemetlen lenne megbotlani és elesni, ami a verseny feladását is jelenthetné.
Ha túl sűrűn követik egymást a versenyek, edzések, nem marad kellő idő az izomzat pihenésére. Célszerűbb kevesebbre benevezni, vagy alakítsunk ki egy jól kidolgozott regenerácós programot.
Az osztrák versenyeken megszokott bőséges étel- és italkínálat fogadta a beérkezőket, sütemények, banán, alma, narancs s persze italok, na és az elmaradhatatlan tészta-party, fenséges zöldséges vagy húsos paradicsomszósszal.
Minden táv után (legyen szó edzésről vagy versenyről) szükséges az izmok nyújtása. Főként hosszútávok esetében ne hanyagoljuk ezt el, visszaüt a regeneráció kihagyása. A legjobb egy erőteljes sport-masszázs igénybe-vétele, és/vagy kerékpározással, úszással, nyújtógyakorlatokkal ismét lazává tenni az izomrostokat.
A 9. kilométer környékén 53:54 percet mutatott az órám, ráadásul a combizmaim továbbra sem akartak engedelmeskedni, így a remélt egy órán belüli célidőt nem sikerült hozni, 01:03 befutóidővel intettek le. A múlt évihez képest jobb, de persze van mit javítani…