Még egy csodás hétvége,így egyértelmű, hogy bicajos hétvégét tervezünk, irány a napsütötte Balaton part.
Már jó előre látszott, a napfényes hetünket egy meleg, ez évi utolsó kánikulai hőmérsékletű hétvége követi. Ki kell használni minden szép napot, a bicajok lassan-lassan a tárolóba fognak kényszerülni. Na de ne rohanjunk ennyire előre. A nyári bicajos mezt felhúzni, kora délelőtt 28 Celsius fokot mutatott a hőmérő.
A palackba vizet töltöttem, amiben egy felturbózott pezsgőtablettát oldottam fel, ami taurint, koffeint és vitaminokat tartalmazott. Étkezésként müzliszelet, tejeskávé és egy szendvics, a tervezett 50 kilométerhez (két-két és félóra tekerés) elegendő, ennél több belső energia nem kell.
A kezdeti útszakasz lejtős, közel 40 km/h-al gurulunk, majd a lendületet kihasználva 28-32 km/h-val haladunk tovább a sík szakaszon is. A MTB imádja a terepet, így rövid szakaszon offroadra váltottam és árkon-bokron át közelítettem meg a települést.
Szerencsére már lényegesen kevesebb bokron kellett átküzdeni magam, érezni, a kertek alatt itt van már az ősz, a bokrok, füvek elveszítik lassan lombjukat. A bringaútba becsatlakozva Fűzfőnél – lévén, hogy előző nap jobbra fordultam Almádi irányába- most balra indulunk tovább Siófok felé.
Útközben futók mellett haladok el, akik kihasználva a délelőtt kellemes időjárását futják a távjukat, valószínű ezt követően az évi utolsó strandolása következik. Mi pedig haladunk tovább, s lassan átérünk az árnyas fák alatti szakaszon Kenesére.
Az ősz minden színében pompáznak a levelek, aranytól a barnáig, élénkzöldtől a fakóig, a nap átsüt a fák ágain, lombjain. Remélem, Te is kihasználtad ezt a nyárutói hétvégét!
A forgalmas parti sétányt elhagyva nem a megszokott úton haladunk tovább, hanem Akarattyán az alagút alatt átgördülve a strand elé megyünk. A lejtőn lefelé a súlypontodat told hátra, semmiképp se gurulj nagy sebességen, csak annyira, hogy biztonsággal meg tudj állni a lejtőn. A KTM hidraulikus tárcsafékei rezzenéstelenül fogják vissza a gördülést, finoman szabályozva a tekerésed.
Az újabb sík szakasz már a parton halad, mi pedig a Bezerédj strand előtt az emelkedő felé fordítjuk a bicajt és leküzdjük a kaptatót. Ne feledd, az emelkedés megkezdése előtt, felmérve a meredekséget, valamint figyelembe véve a Te fizikai állóképességed, állítsd a megfelelő fokozatba a váltód, és ezt tartva tekerünk a domb tetejéig.
Menet közben már nem módosítunk, hiszen a folyamatos haladás a feltétele annak, hogy ne dőlj el. Tekerj combizomból, nem baj, ha csak 6-8 km/h-t mutat a mérőórád, a terep leküzdése a cél. Ez kitűnően fejleszti a tüdőkapacitásodat, állóképességedet, combizmaidat. Mindig iktass be emelkedőket is a bringázásodba! A dombra sikeresen felérve büszke lehetsz magadra, megcsináltad!
Innét már laza, tempós tekeréssel érünk el a löszfal tetején, elképesztően szép panorámás úton tekerve Világosig, ahol legurulva a vasúti kereszteződésig elfogyasztjuk a déli kávénkat.
Innét vissza is fordulunk, leülve egy padra, feltöltve a még működő kútról a palackunkat a táj csodálása mellett elfogyasztunk némi szénhidrátot (mondjuk banánt, müzlit) és már indulunk is hazafelé.
Valamivel több, mind két órát tekertem, s bizony szívesen hajtottam volna még a KTM-et még egyszer ennyi ideig is, olyan élmény a nyeregben ülni és közben a meleg napsugarakat érezni, nézni a kéklő tengerünket, érezni ezt a vízpárás, tiszta levegőt. Partitúra rendben!
No Comments Yet