Az ismeretlen felé lépés mindig magában hordozza a siker avagy a sikertelenség kódjait, attól függően, mennyire voltak a lépések előtt megalapozva a jövő lépcsőfokai. Ugorj, talán sikerül!

A nyár naptár szerint a végéhez közelít, túl vagyunk a megosztó ország-születésnapi ünnepségeken, túl, több heti hőségen s bár még tartja magát a meleg, már az ősz s ezzel az év vége felé haladunk nagy léptekkel. Nem csak év elején, hanem így nyárutón is születnek új elhatározások, fogadkozások, mely szerint az átmulatott, át-grillezett hónapok után most már tényleg életmódot váltunk. Minden fejben dől el.

Épp ezért a korábbi szokásaink, melyek nagy része még 7 éves korunk előtt alakul ki, szóval e szokások megváltoztatása, a beidegződéseink átprogramozása igencsak nehéz feladat, legtöbbször szakmai segítséget igényel. Aki túlsúlyos, tudja jól, megrövidíti az életét a túlzásba vitt kalória vagy a sportolásmentes életmód vagy a cigaretta, az alkohol. Mégis újabb sütike, újabb pohár sör kerül az asztalra. A szokásaink, hiedelmeink megváltoztatására tett első lépések között ajánlott a koncentrációnk fejlesztése. Egyszerű feladattal, például vegyünk a kezünkbe egy csigaházat, forgassuk, nézegessük a mészváz színeit, formáját, számoljuk meg a csavarodásokat, csakis erre az egy tárgyra figyeljünk 10 percig. Ne engedjük elkalandozni gondolatainkat, amint mégis bekövetkezik tudatosan újra a csigaházra figyeljünk.

10 perc után foglalkozzunk mással majd fél nap múlva üljünk le és írjuk le – kézírással – mire emlékszünk a csigaházból. Ezt a feladatot ismételjük 7 napon át, minden nap más tárggyal, 10 perc megfigyelés – délután leírás, és egy hét után már érzékelhetően jobb lesz a memóriánk.

A másik gyakorlat az érzékelés koncentrálása: vegyük le a cipőt-zoknit, majd akár egy parkban akár a vízparton vagy odahaza a szobában sétálgassunk, közben figyeljük meg mit érzünk: mit érzünk a talpon, sarkuknál, a lábujjak alatt. 10 perc s délután írjuk le mit tapasztaltunk délelőtt. Szintén egy héten át. Ezzel a gyakorlattal elmélyítjük tudásunkat, felhasználásra késztetjük agyunkat az érzékelés terén. Ez a gyakorlat lehet a talp mellett az orr is : mit érzünk mondjuk a kertben, a konyhában, az autóban ülve. Aztán a füllel: mit hallunk, milyen zajokat: a konyhában a sistergő hús hangja, a zümmögő bogáré.

Mindkét gyakorlat – a koncentrációs és az érzékek elmélyítése is – arra készít fel bennünket, hogy a felismert és felszínre hozott régi, berögzött és elengedésre ítélt szokásainktól megszabaduljunk és másokat, jobban megfelelőt mélyítsünk el.