Vágtass velem vad vizeken át, vágtass velem..a zene majd átsegít! Ki emlékszik erre a P.Box számra és Vikidál Gyulára? Elég régen játszották már a rádiók, de tudom sokan kedvelik a régi felvételeket.
Mit szólsz hozzá? 🙂
A futóversenyekre való felkészülést, legalábbis az utolsó heteket már edzővel, de legalábbis kísérővel tedd meg. Valakivel, aki figyeli és pontosítja mozdulataidat, aki akinek segítségével leküzdöd a holtpontjaidat. Mostanra már az erőnléteddel nem lehet gond, a heti négy-öt edzéssel és a megfelelő fehérjedús étkezéssel elegendő izmot fejlesztesz egy hosszútávú versenyhez.
Most már újra csatold magadra a Polár edzőórád, figyeld a pulzusodat, maradj az edzőtartományodon belül még a sprintek alatt is.
A gyorsító szakaszok mindig rövidek, de dinamikusak legyenek, általában egy-egy gyors zeneszám refrénje alatt hajtsd végre, majd visszaállsz normál, kocogó tempóra.
A minap ismét maratoni futótárssal edzettem, sajnos még mindig hideg, szeles időben, de volt idő megedződni a téli zord körülmények között.
Jól jött már az elején a pörgősebb, dinamikus zene Leon Thomastól 365 days:
Én a szokásos futunk mint a nyúl tempóval kezdtem, ám Ő szép lassú, egyenletes kocogással. Eleinte követtem, másoltam lépéseit, majd, mint egy visszafogott csikó időről.időre nekiiramodtam..oda-vissza futkostam.
Hol előre rohantam, hol meg vissza és jobbról, majd balról kerülgettem sporttársamat. Na persze, hogy hamar kifulladtam, de miután visszatértem mellé és felvettem az „utazótempót” az izmaim feszülése is alábbhagyott (amit megfeszítesz akkor, amikor beleugrassz a sprintekbe). Majd a kapkodó levegővételek is visszaálltak normál tempóra. Igen, gyakorolnod kell, hogy ne csak a megszokott tempódban tudj futni. Térj le az útról, ahogy én is tettem Balatonkenese part-menti útszakaszain, le a zöld területre, ne sajnáld a cipődet 🙂
Nagyon jó edzés volt így együtt, miközben a hullámzó Balaton mellett futottunk és tűrtük a szembe fújó igencsak hideg szelet.
Nem csak a gyors tempó számít, hanem az egyenletes is…be kell érned a célba, a távot pedig, ami ugye 10 kilométer- nem kevés- le kell tudnod futni megállás nélkül 🙂
Tehát állóképesség kontra gyorsulás. Kitartás kontra erőnlét. Lépéstechnika vs. légzőtechnika.
Ehhez pedig igazán jól jön, hogy látod, társad egyenletes tempóban fut és fut és fut… Ő is beletett időről-időre sprintes szakaszokat az edzésébe, hogy fejlessze magát, de a lényeg hosszútávfutóknál (félmaraton, maraton) már a nyugodt és biztos kitartáson, folyamatos, egyenletes futáson van.
Nos, már csak 5 hét a futóversenyig, Vivicittá tíz kilométeres távjáig és már csak pár nap a SzuperBalaton Maratonig…remélem, tudod már, hogy hol leszel ezen a hétvégén! Vágtass velem..
No Comments Yet