Augusztusba léptünk és bizony ég az a bizonyos kopár szik sarja, az útmenti s távolabbi fű is kiszáradva, nyári hónapunk végső heteiben járunk
Tempózva a hátszélben könnyed szökkenés a bokorból, mogyoróbarna őzsuta ugrik a bringa elé, majd csodálkozva körbetekint. Bicajról leugorva, fényképező előrántva, ám az erdőlakó fürgébb, nem készül fotó a találkozásról. Az óvatosság velünk marad, az erdei utakon kerékpározva folyamatos figyelem ajánlatos, főképp hátszélben, hisz a száraz avar csörgése elfedi a bicaj gyenge zaját, megugrasztva a bokorlakót.
Porzik a szikes talaj, a learatott gabonatábla széle porördögök gyártója, miközben egyre-másra csapódik szemüveglencsére, arcba, homlokra apró bogár, darázs vagy épp a szél által felröppentett könnyű ágdarab.
Halk surranás a hátulsó traktusból, majd egy méretes trekking kereke jelenik meg oldalvást a szem látóterében, miközben hegymenetben épp csak cammogva, nagyokat káromkodva s küzdve a felfelé-menetben, meglepően gyorsan elhajt egy öregúr mellettünk. Hoppá! A 70-es éveiben járó mit sem adva az emelkedőnek lendületből elhajt mellettünk, s mire felvánszorgunk a harmadik dombon túl a hegytető síkjára, amaz már csak a hátát mutatja valahol jó arasznyira előttünk.
Ah, életkor ide vagy oda, a szív és a keringési rendszer, valamint az izomzat legyen mozgásban tartva és egészségben, ez, ami igazán számít. A rendszeres gyakorlás adja az alapot, melyre lehet építeni akkor is, ha heteket-hónapokat netán éveket hagyunk is ki a sportból. Az izomzat nem felejt s bár leépül – hiszen a szervezet csak azt tartja fenn, amire szükség van, ami használatban van, minden mást elsorvaszt az energia-fenntartás érdekében. Csakis annak ad energiát, ami alkalmazásban van.
Visszaépíthető, feltornázható újra a jó egészségi szint akarattal és kitartással. Úszás, túrázás, séta, kocogás, kerékpározás, torna, jóga mind-mind ezt a célt szolgálja, nagyon nem mindegy, hogy véges időnket a rendelők folyosóján sorunkra várva avagy hasznosabb dolgokkal töltjük. Mi döntünk, minden esetben.