A Duna felett átívelő híd, fejünk felett a nemzetközi zászlók, az országjelző táblák. Futóverseny határátlépéssel. Határtalan élmény.
Komárom igencsak szerencsésnek mondhatja magát, a város a Duna mindkét partján elterül, akárcsak a főváros, Budapest. Igen ám, csakhogy a hídon átfutva már egy másik országban találod magadat, ez már Szlovákia, s a várost Komárom helyett Komárnonak hívják. Mégiscsak más város, minden más…
Évente megrendezik a közös futóversenyt, két ország rendezésében. Hol onnét ide, hol pedig innét oda visz a lábunk, vagyis a futóútvonal iránya. A verseny utcai, aszfaltos, tehát a szokásos cipellőt kell felhúznod. A terepviszonyok kellemesek, szinte teljesen sík, a híd emelkedője jelent csak némi változatosságot, amúgy teljes mell- azaz erőbedobással lehet futni az 5,5 vagy 10,5 kilométeren.
Május elsején rendezik meg, előtte-utána rendezvények segítik a feltöltődés majd pedig a regenerálódást. Könnyed ünnepi kikapcsolódás, mozgással fűszerezve, röpke fél vagy egy óra, s máris nyugodtabb lelkiismerettel emeled a sörös korsót, de persze jöhet a virsli mustárral is 🙂
Persze ha süt a nap, az aszfalt – nyári meleget idéző időjárásban – visszaveri a hőséget, nem érdemes túlöltözni. Ha pedig esik, nos legalább nem lesz sáros a lábad.. A hídon mindig fúj a szél, a vízpára jól jön melegben, kevésbé ha esik az eső.
Nyári melegben ne öltözz túl!
A Duna felett átívelő hídon futva az „egy nemzet, mindenki testvér” érzése lesz úrrá rajtad, s a sport összekötő ereje mindent áthat. Mindenki ugyanúgy fut, izzad, küzd a kilométerekkel vagy az időjárással. Férfiak és nők, gyerekek és idősek, profi és amatőr sportoló vagy éppen hobbi-futó, egy tömeget alkot, s maga a futás, a sport élménye az, ami megmozgat, s mindenkit ugyanúgy.
Határátlépés, mert határtalan a sport, a mozgás. Ne legyenek előtted akadályok, lásd meg a folyón átívelő hidat is!
Tradíció ez, évente visszatérő esemény, ha belegondolunk, hogy ez már a 41. a sorban…. ápoljuk hát tovább, s a laza átmozgatónak használva mehetünk a következő versenyre.