Az elmúlt években hozzáedződtünk a sokszor szeles időjárási körülményekhez, melyek megnehezítik a kerékpározást és a futást vagy a túrázást is. A madarakhoz hasonlatosan a szelek szárnyán vitorlázva tudunk fennmaradni
A változékony ám jobbára hómentes időjárás lehetővé teszi a téli időszakban is a kerékpározást a szabadban. A viharos vagy élénk szél – 20 km/h és felette akár 30-40 km/h – azonban hozzászokást igényel. A széllel szembeni tekerés rendes nehezített, amikor arcunkba kapjuk a szelet és annak nem csak ágakat, faleveleket, hanem tereptárgyakat is felborogató erejét. Aki fizikaórán kicsit figyelt a tanára szavaira jól tudja, minél nagyobb felületen érintkezik egy tárgy a széllel – gondoljunk a vitorlás hajók széles felületű vitorláira – annál könnyebben megdönti azt. Így van ez a könnyű bicajjal és rajta a bringással.
A túraútvonalak tervezésénél érdemes az időjárási applikációkat előzetesen tanulmányozni, ebből egy a windy a Balatoni Életmód honlapján, kezdőoldalon is elérhető. A betervezett bicajos túra útvonalát érdemes összeegyeztetni a széliránnyal és szélsebességgel, hogy lehetőleg hátszélben tudjunk tekerni és minél kevesebbet szemből fújó szélben.
Ne feledjük, a szélerősség és a széllökés két külön dolog! A szélerő állandóan fúj azzal az erővel, amit az időjárási alkalmazás kiír. A széllökés pedig hullámban érkezik, hirtelen csap le és kiszámíthatatlan irányú tud lenni. Ezek a széllökések nagy eséllyel meglepik a tapasztalatlan ám sokszor még a tapasztalt bicajost is, például erdős-fás területről síkra kiérve megtapasztalhatjuk ezt a hatást. vagy nagyobb gépjármú például kamion elhaladása után.
A szükséges többlet fizikai erőt is érdemes figyelembe venni, amikor szelesebb napra időzítjük a kerékpározásunkat. Lényegesen fárasztóbb lesz taposni a pedált, sokszor alig métereket tudunk majd haladni, miközben teljes erővel igyekszünk pedálozni. A Balaton térségében szélnek erőteljesebben kitett területnek számít a Tihanyi-félsziget az úgynevezett „Tihanyi-cső” és környéke. A széllökések a Tanúhegyek között is gyakorta meglepik a bringásokat, mivel a hegyeknél felemelkedő légáram átcsap a csúcson, majd lefelé zúdul a másik oldalon. A déli partszakaszon inkább számíthatunk egyenletesebb szélviszonyokra.
A leszakadó, leeső ágak, gallyak meg tudják nehezíteni a bicajos dolgát, na nem a fejre való ráesés miatt, inkább a képződő akadálypálya jelenthet gondot, amit egy-egy gally vagy ág a kerékpáros úton okozni tud. A szélcsendesebb időszakokat érdemes tehát kihasználni, persze akinek fix nyaralási időpontja van, kénytelen akkor is nyeregbe pattanni, amikor szelesebb az idő, ha épp akkorra van lefoglalva a szállása. Ilyenkor tervezzünk rövidebb túrákat, mivel a fizikai erőkifejtés nagyobb lesz, korábban ki fogunk fáradni, mint szélcsendes időjárási viszonyok között.