A három hét pörgése után furcsa lesz eleinte nem leülni a képernyő elé és követni az ikonikus World Tour, 3 hetes kerékpárversenyt a Tour de France-ot. Az idei évebn már a 113. volt a sorozatban. Jonas Vingegaard már egy hete odahaza, Dániából követi az eseményeket és bizonyára büszkén nézte Sepp Kuss elképesztő mentéseit a bukásból és a fantasztikus célbaérést a július 25. szombati, utolsó nehéz és hegyi befutón.
A vasárnapi párizsi ünnepi befutó, rövidített etappal, már az ünneplésről szól és a biztonságos célbaérésről. Itt már nincsenek harcok, véget ér a három hetes megpróbáltatás, elkezdhetnek begyúgyulni a sebek. Tadej Pogacar nem csak ötödször nyeri a szakaszt, ezzel pedig legendává lép elő. Az idei a ötödik Tour-os győzelme. Emberségből is sokadszorra mutat példát!
Hihetetlen professzionalitással kezeli nem csak önmaga teljesítményét, hanem az egész csapatot kontrollálja, beleértve Del Toro segítését abban, hogy egyszer talán ő lépjen a sztárversenyző helyére.
A verseny 3 kőkemény hete sokmindenről szól. Turisztikai élémyének az elképesztően szép táj láttán. A hihetetlen vallásként működő és százezreket a versenyhelyszínekre megmozgató ereje semmihez sem hasonlítható.
A versenyzők hihetetlen mentális és fizikai ereje, fókuszáltsága egy másik sportéhoz sem hasonlítható. Óriási lemondások árán és hihetetlen céltudatossággal építik fel önmagukat és az eredményeiket. Bárcsak idehaza is tapasztalnánk ilyesmit!
Szerencsére akadnak elhivatott és küzdőszellemmel bíró kerékpáros versenyzők itthon, Vas Kata Blanka vagy épp Valter Attila és a többi név is fontos a jövő szempontjából.
Egy kis hazai kerékpárverseny itt!
Tadej egy klasszis, ikonikus példakép miközben épp csak 27 éves, élete legszebb éveit éli. Bár a vasárnapi ünneplés Párizsban bulizással zárul, egy-két napos pohenő után már újra nyeregbe pattannak és megy tovább az edzés, a mindennapjaikat kitöltő kőkemény elhivatottság.