Bár még tikkadtak a szöcskenyájak és jól esik hajnalban a friss levegőn kocogni a parton, már érezni mélyen a zsigerekben az ősz közelségét. A szőlő mézédes zamata, a kéklő szilva gyerekkort idéző ízei már jelzik, közeleg az indián nyár
Kinek jut eszébe az augusztusi harminc-negyven fokos hőségben futni a szabadban? Vagy bringázni? Minden esetre 15 kili lefutása 3 kilogramm mínusszal jár ilyen körülmények között. A port felverő lépések nyomán riadtan futnak tova a gyíkok, árnyékos és nyugalmas menedéket keresve. A hajnali tóparti futóparti sok résztvevőt vonz, aki még a munkakezdés előtt avagy a kánikula előtt szeretné letudni a napi rutint, kénytelen álmosan kódorogni a sétányon.
Jó ez az éhgyomri futás, séta, bringázás…Mire a tervezett távot letudjuk, már tovaszáll az éhség és gyors ruhacsere és zuhanyozás után irány a melóhely vagy a napi teendők sokasága. Szerencsére egyre többen tudatosítják, hogy akár séta, akár séta-futás, vagy kocogás vagy bicajozás vagy reggeli úszás a szabadvízben, mind-mind része kell, hogy legyen életünknek. Már amennyiben önellátásra törekszünk és minél tovább szeretnénk egészségünket megőrizni és minél kevesebb testi-lelki problémával élni mindennapjainkat.
A természetben töltött idő felér egy termálvizes fürdőzéssel, mivel a szabadban tett lépéseink, vagy karcsapásaink szintén egyfajta fürdőzést jelentenek, megfürödni a természetben és persze feltöltődni.
Mire végzünk az edzéssel megváltozunk, a felszabaduló hormonok és beinduló szervi folyamatok miatt mássá válunk, így valóban más emberként tudunk a feladatainkra rálátni így lehetőségünk van megoldást találni arra, ami az edzés előtt még problémásnak tűnt.
Csakis akkor van lehetőségünk egészséges holnapot építeni, amennyiben már a ma lépései is helyesek, legalábbis igyekszünk valami jó felé. Ne bátorítson el a kezdeti fáradékonyság vagy a kellemetlen izzadás, a sportoláshoz szükséges izomzat idővel létrejön a rendszeres igénybevétel alatt. Az izom pedig energiát ad akkor is, amikor épp nem futkosunk 🙂