Az bizonyos, modern világunkban valamilyen sporttevékenység végzése szükséges egészségünk megőrzéséhez. A csapból is ez folyik, lépten-nyomon szembe jön velünk, hogy a mozgásnak többnek szükséges lennie a napi tevékenységekhez tartozó helyváltoztatásnál. Mit válasszak hát?
Az első lépés az elhatározás, akár a tükörkép sürgeti a változást, akár a ruhásszekrény vagy a felismerés. A meglévő betegségek, mint a túlsúly és túlevés okozta ilyen-olyan gyulladások, diabétesz, keringési zavarok és hosszan sorolhatjuk a betegségeket tovább. Mindezek szintén segítenek a felismerésben, mely szerint szükséges valamilyen mozgásformát önmagunk jobbik és fittebb énjének előcsalogatására beilleszteni a napi rutinba.
Az általános orvosi vizsgálat megmutatja a rizikófaktorokat, melyeket a kezelőorvos javaslatára figyelembe kell venni a megfelelő mozgásforma megtalálásához. Az irányadó első fontos szempont a megfelelő sportmozgás kiválasztásánál mindenképpen az aktuális egészségi állapot. Magas vagy erősen ingadozó vérnyomással, jelentős túlsúllyal, trombózis-gyanús visszerekkel egészen más sportolás ajánlott, mint mondjuk a futás.

Az edzőt, trénert mindig tájékoztassuk egészségi állapotunkról, hogy a megfelelő mozgásformát tudja javasolni
A diagnózist követően az orvos is fog javasolni mozgásformát, a szakavatott tréner pedig tovább tudja a lehetőségeket finomítani. Akár egyedül próbálunk sportolni, akár csoportban, az edzőt vagy legalább a funkcionális teremben a teremfelügyelőt ajánlott az aktuális egészségügyi állapotunkról tájékoztatni.
Amint javulnak az értékein, akár más mozgásformát is kipróbálhatunk, vagy pedig amelyiket választottuk, azt intenzívebbé tehetjük. Futás esetében sétával, majd Nordic Walking edzésként dinamikus és karmozgásokkal emelt pulzussal bővíthetjük a későbbiekben az edzéseinket. A gyors sétát követően lassú, még beszélgetést lehetővé tevő tempójú kocogással tudjuk emelni a saját célkitűzéseinket.
A fallabdázás szintén már önállóan is elkezdhető, intenzív ütögetés helyett kezdetben elegendő erőkifejtés a labdát a falig eljuttatni. Amikor már hetek, hónapok múlva fittebbek, mozgékonyabbak vagyunk, akkor javasolt a labda után mozdulni és a visszaütést gyakorolni.
A kerékpározást javasolt szobakerékpáron elkezdeni a téli hónapokban odahaza, vagy spinningteremben csoportban. Majd tavasszal, amikor kellemesebb a szabadban az időjárás, már fittebben, kétkeréken, sík terepen 10-15 kilométer távot megtenni.
A fokozatosság elve nem csak a fittségi, egészségügyi állapotunkat hivatott követni, hozzájárul ahhoz is, hogy a túl nagy elvárások kedvünket szegjék.
Sokszor hallják edzők, csoporttársak: ez nekem nem megy, én ezt nem tudom megtenni, mozognék, de mit válasszak? Futni nem tudok mert 30 kg túlsúlyom van, meg soha nem sportoltam, legutóbb 40 évvel ezelőtt a kötelező tesiórán. Nem tudok teniszezni, fallabdázni, tollaslabdázni, mert nem tudok a labda után futni. Nem tudok bringára ülni, mert szédülök, ha mozog körülöttem a táj. Nem tudok otthon saját testsúlyos gyakorlatokat végezni, mert fáj a hátam, mert egész nap állok a pult mögött. Sok-sok kifogás, magyarázat létezik, ám a megoldás mindenki számára ugyanazzal a lépéssel kezdődik: elhatározás majd sportágválasztás.
Az egészséget mindenki szeretni, ám tenni érte valamiért nehezebb. Sajnos automatikusan csak akkor működik jól a szervezetünk, amikor nem hanyagoljuk el a szükségleteit, amihez bizony a mozgás is szervesen hozzátartozik. Mivel rendszeresen túlesszük magunkat a modern világ azonnali lehetőségei miatt, kompenzálnunk kell a sok feleslegesen bevitt kalóriát és a szervezetben gyulladást okozó élelmiszeripari alapanyagok okozta problémákat.
Az első eredmények felismerése, úgy mint könnyebb lépcsőzés, könnyebb légzés, kevésbé fájdalmas cipőfűző-kötés, nagyobb vitalitás a mindennapokban hamar növelni fogja a motivációnkat, hogy ne csak elkezdjük, fenn is tudjuk tartani a sportmozgás iránti kedvünket.

