A köztudatban élő sztereotípia szerint az ember az ősi életmódjából adódóan futásra született. Mivel közben a szervezetünk és életmódunk is gyökeresen átalakult, ez a teória mára kissé megkopott, marad a járni és futni tanulni verzió
A Chi-futás hasonlít leginkább a futólépések elsajátítását kitűző módszertanok közül a leginkább érthetőnek. E szerint egyenesen állva kezdjünk egész testünkkel lassan előre dőlni, bokából indítva a dőlést, majd akkor lépjünk előre, amikor már előre lépés helyett orra buknánk. Ezzel sajátítjuk el azt a fontos futóiskolai alapot, mely szerint az ideális testtartás futás közben a bokától fejtetőig húzódó egyenes vonal.
Vagyis sem görbe hát, sem ejtett váll, sem cipőorrot vizslató tekintet nem felel meg, ezt a technikát alaposan begyakorolva teszünk szert az ideális futó-testtartásra. Fejtetővel felfelé nyújtózva, picit rogyasztott térd, karok oldalsó laza tartásban, vállak egyenesek de nem feszülnek. Miközben ezt gyakoroljuk, berögzül és ideális légvételt fog biztosítani tüdőnk számára a büszke-mellkas tartása is.
Néhány hét, heti 2-3 edzéssel már eredményt fog hozni, ahogyan a cross-edzések is, melyek feladata az általános erőnlét fenntartása és megszerzése. Kezdők esetében kiemelt jelentőségű, majd ez megmarad a későbbiekben a haladóknál is, heti egy-két alkalom amit ez jelent. Ez a keresztedzés lehet saját testsúlyos odahaza vagy például úszás, túrázás, bicajozás, evezés, foci, bármi, amivel a keringési rendszerünket, az izomzatot és az érhálózatot fejlesztjük. Ugyanis kellő fittségi állapot elérése nélkül gyötrődés a futás és hamar feladnánk azt.
Az unalmas szó is gyakorta jellemzi a futást, ám ez csak addig igaz, amíg jóba nem leszünk önmagunkkal. Ez magányos sport, alapos önfejlesztés hoz számunkra a fizikai kondíció javítása mellett. A versenyeken való részvétel segít abban, hogy átvegyük azt a hangulatot, élményt, melyet ez a sport ad annak, aki időt és energiát tesz bele. A zene sokat segít a magányosság és unalom érzésének elűzésében, mint ahogy egy-egy futókörhöz való csatlakozás is, ahol hasonló célokkal összejött emberek társaságában kapunk motivációt önmagunk számára is.
A felszerelés esetében a lábunkra szabott futócipő döntő, kizárólag szaküzletben vegyük meg, figyelembe-véve a neutrális, pronáló vagy szupináló lábtartásunkat. A lábdagadás is fontos momentum a választásban, emiatt nagyobb, szélesebb cipőt ajánlott választani, mint ami pont passzol. A jó cipő már fél eredmény, az izzadtságot elvezető sportruházat pedig hab a tortán. Napszemüveg a fényvédelem és a bogárvédelem miatt fontos, míg egy fejpánt a rakoncátlan fürtöknél segítség, de törölközőnek is elmegy.
A kezdő táv inkább időbeli legyen, sem mint kilométerben mérhető, a 15 perc futással, kocogással töltött első alkalom ideális. Ezt növeljük 5 percnyi idővel minden héten, majd 2-3 hétig újra ezt követjük, tehát egy hónap után már nagyjából 30 percet fogunk tudni kocogni akár egyhuzamban, akár belesétálásokkal. A séta amúgy is egészséges, persze törekedni ajánlott a megszakításmentes kocogóidőre, ami aztán önbizalmat is fog adni.
40-50 perc futás-kocogás heti 2-3 alkalommal már kellően fitten tartja szervezetünket és jótékony folyamatokat indít el és tart fenn szervezetünkben.