Amikor a B oldal forog, a kevesebb van előttünk, mint a hátunk mögött és hasonló szólásokat az 50 évesek  gyakorta hallják. Az életet annak minősége határozza meg,  sem mint az évek száma. Az, hogy segítség nélkül tudjunk minél hosszabb ideig  járni, s persze önmagunkat ellátni lényeges, tenni érte az évek előrehaladtával egyre fontosabbá válik mindenki számára.

A mozgás szabadsága kiemelt fontossággal bír, amint a 20-as éveinket elhagyjuk és családot alapítunk, gyermeket nevelünk, dolgozni járunk. A sport mára a ciki kategóriából a tudatos életmód fontosságába lépett át, a környezeti hatások, melyek naponta érnek bennünket, meghatározók választásaink és döntéseink szempontjából.

A család példamutatása már abban is megmutatkozik, amikor apa focizni jár, anya esténként pilátesre jár a barátnőivel. A gyermek tudat alatt a szülei életmódján keresztül rögzíti a mozgás adta szabadság érzését, a feltöltő edzések izzadtságszagú voltát. A gyakran kiábrándító iskolai tornaórák után a felnőttkorban a haverokkal való bringatúra, a közös kajakozás, hegyi túrák, de még a nyári vízilabda-meccsek könnyedsége is rávezeti a fiatalt arra, hogy már ifjú korban természetes legyen számára a test edzése és karbantartása.

Az idősebb korosztály. nagyszüleink és akár szüleink életformáját inkább a pénzkereset és a hétvégi háztartási munka kötötte le, mára azonban mindenki tud időtervezéssel heti szinten legalább háromszor egy órányi én-időt önmagára szánni és azt nem feltétlenül moziban, kávézóban eltölteni, hanem tudatosan készülve a kései évekre, karbantartani testünket.

Persze a kanapé visszahúzó ereje óriási, ám amikor a koordinációs- és állóképességi funkcióink az ötvenes éveink, sőt már a 40-enesek után, bizonytalanná kezdenek válni, rögtön kapkodunk és belekezdünk valamiféle edzésmunkába. Érdemes tehát fokozatosan, ám a rendszerességet szem előtt tartva tudatosan beépíteni a heti rutinunkba a sportlást. Legyen szó bicajozásról túrakerékpáron vagy e-bikeon, heti erdei sétáról, futásról, gyaloglásról, edzőtermi edzésekről.

Az önfenntartás képessége azon fog múlni, mennyire tartjuk karban testünket, szellemünket és lelkünket. A sport észrevétlen mindháromban képes egyfajta regenerációt indítani és azt fenntartani. Ép testben van csak ép lélek!