A túrázás ideális évszaka az ősz, a színkavalkádba öltözött természet szépsége, a friss, már nem túl meleg időjárás kedvező feltételeket biztosít ehhez. A túráinkra való felkészülés lehetőséget ad az élmények fokozásához. Túranapló, tereptúra
A kora reggeli fagypont közeli hőmérséklet réteges öltözködést igényel a túrázótól, amelyet később egy nem túl nagy, magunkkal vitt, hátizsákba tehetünk. A könnyű anyagból készült túradzsekik ideálisak erre a szerepre, érdemes egy-egy minőségi darabot beszerezni, akár használtan is, így évekre le van a gond a ruházatról. A dzsekik vízlepergetőek, tehát a szitáló eső sem jelent majd gondot kirándulás közben, ugyan ilyen fontos szerepe van a cipőnek és a nadrágnak is. A túracipő lehet sportcipő, amennyiben könnyű terepre tervezünk túrázni menni. A nadrágok lehetnek sportüzletben beszerzett, akár futónadrágok is, jellemzően több kisebb zsebbel ellátottak, amelyek jól jöhetnek például a termények – makk, gesztenye – gyűjtésénél is.
Könnyű terepnek számít a sík, vagy legfeljebb enyhe emelkedővel bíró, erdei-homokos, földes talaj. Ilyenek legtöbbször a tanösvények útjai, az arborétumok, parkok is sík, földösvénnyel rendelkeznek a túrázók számára. Ehhez könnyű sportcipő megfelelő, jellemzően néhány kilométer távról beszélünk, így könnyű, réteges öltözék megfelel a séta céljára.
A közepesen nehéz terep tartalmaz már szintemelkedést, dombokat, köves-murvás, erősen egyenetlen azaz sziklás terepet. Egy-egy kilátóhoz vezető úton, a hegyvidéken ilyen terepen juthatunk el, vagy szurdokokba, völgyekben találkozunk ilyen talpalávalóval. Ehhez ajánlott már a sportcipő HELYETT a túracipő vagy bakancs viselése. Ezek többnyire csúszásmentes talppal rendelkeznek a biztos és balesetmentes talajfogáshoz: mélyen barázdáltak, mely jó tapadást biztosít az egyenetlen talajon is. Valamint gumitalpúak azaz amellett, hogy puha, kényelmes érzést adnak a talpnak, rugalmasak is, valamint jó a tapadása például a köveken, sziklákon.
A nehéz terep már ösvényeket, ritkán járt túraútvonalakat jelent, sűrű aljnövényzettel, őserdei viszonyokkal, amilyen itthon a Kelet-Bakony területén a Burok-völgy. Ide soroljuk a szurdokokat is, mint a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban Dömös közelében a Rám-szakadék vagy Zalában a Kőszikla szurdok. Itt már létrákkal, pallókkal és nagy sziklákkal az útvonalon is találkozhatunk, melyeken sokszor át kell mászni, vagy meredek terepen kikerülni egy-egy akadályt. Ide tartoznak a Via Ferrata azaz sziklapárkányon láncok-kötelek segítségével kialakított kapaszkodókkal ellátott pallós vagy sziklaperem túraútvonalak is. A nehéz terep kizárólag gyakorlott, jó fizikai kondícióban lévő természetjáróknak ajánlott s minden esetben csoportos túra keretében.
A tapasztalt túrázóvá válás elsajátítható fokozatosan nehezebb útvonalak bevállalásával. Kilátókra felmenni, a sokszor több tíz-méteres magasságba tériszonyunk leküzdésével komoly teljesítménynek számít. Ahogy a lábunk alatt sebesen futó patakokon való átkelés is. Érdemes kitapasztalni a ruházatunk megfelelőségét is, valamint az élelmezési sajátosságainkat. Az üde, friss levegőn és a mozgás hatására gyorsan égetjük a kalóriákat, emiatt a hátizsákunkba bátran tegyünk szénhidrátot, akár szendvicsek akár édes müzliszelet formájában. Az élelemnél a folyadék talán még fontosabb, kevés iható és csörgedező forrást találunk erdeinkben, így ajánlott akár több palack vizet is magunkkal vinni.
Az őszi erdő szépsége, a vadonélő állatok megpillantása, a friss levegő már önmagában terápiának számít, ezért rendszeresen ajánlott egy-egy rövid, havi szinten egy hosszabb, akár 10-15 kilométeres kirándulás betervezése is. Szervezzünk csoportot ismerőseinkből, rokonokból, munkatársak közül, ami az összetartozás érzését is mélyíteni fogja az élményeken túl.
