A hétvégén majd felmegyünk a hegyekbe – az ismerős dallam szól a fejemben amikor a hegytetőn magasodó kilátópontra nézek. Igen, oda futunk fel… a terepfutás szépségei és nehézségei.
Még tart a nyár fülledt, párás melege, mivel a hajnali felkelés az utóbbi időben nem jön össze, marad az esti tréning.
Az aszfaltos futás tudvalevő, hogy erősen igénybeveszi a testet, s hiába a jól párnázott futócipő, a folyamatos kemény talajú futás az izületeknek, csontoknak, izomzatnak nagyon nem tesz jót.
Irány hát legalább néha a földút, makadám út (murvás-egyenetlen-köves, például a szőlődűlők között). Az esti közös, edző által irányított tréning így terepfutást jelentett, amihez trail vagy cross cipőt húzunk a lábunkra.
A terepcipő mélyen barázdált talpa, a rugalmas, csúszásmentességet adó gumibetétes talp jelentősen megkönnyíti az amúgy igencsak hepe-hupás úton való futkározást.
Ajánlott folyadékot magaddal vinni, akár övre csatolt palackban, vagy kisebb hátitáskában, hiszen a terep rendszerint távol esik a településektől, s így vízcsapra sem lelsz. Bár akadnak erdei források, jellemzően nem ajánlott ezekből inni.
A lábnak felér egy gyógytornás kimozgatással az ilyen edzés, de figyelj a lábad alá, nézd meg, hová is lépsz. A kövekre lépve bokaficam is lehet, ezért hát óvatosan!
Közben az aszfaltos, lejtős szakasz végetért, következik egy sík menet, majd a makadám út ami már sejteti, itt most mászás következik…úgy 600 méter hosszan. Lépésnyi széles ösvény kanyarog a hegytetőre fel, majd’ hogy nem négykézláb igyekszem feljutni, erősen rádőlve a hegyoldalra, karral pedig segítve a haladást.
Aztán egyszercsak az erdő párájából egy tisztásra lépünk ki, felértünk! 25 perc telt el mindössze az indulástól, s máris túl vagyunk egy szabadtéri futáson és lépcsőzésen! Lépcsőzés, amit a meredeken való felkapaszkodás tökéletesen helyettesít, természeti környezetben.
Pár korty folyadékpótlás jöhet- 30 percenként elegendő két-három korty, óránként max. 8 dl -, az izzadás mértékétől és az előzetes hidratálástól függően.
Futólépésben haladunk tovább, még mindig kissé felfelé, de már autónyi széles, murvás úton, lábam lépésenként süllyed a mély talajba, mintha a tengerpart homokja tenne próbára.
Az esti meleg, párás levegő felerősíti az illatokat, füszernövények keverednek a fű illatával. Meditációs futóedzés ez!
Még egy emelkedős szakasz jön, de ez már újra aszfalton, majd jöhet a másfél kilométer lejtmenet, örömfutás a kiindulási pontig.
48 perc a terepes, hegymenetes edzés összesítése, 7,5 km a táv . Max. pulzus 178. Közben, a lassabb tempó által adott lehetőséggel élve, végig figyeljük és korrigáljuk a lépéstechnikát, légvételt, karmunkát, testtartást.
A hétvégén ha felmész a hegyekbe, szellőztesd ki a fejedet, kapcsolódj ki, tervezz be egy futókirándulást is. Terepcipő, folyadék, zenejátszó, haverok, fanta 🙂 Mehet a kutya is, a tempó kocogós, nyugodt legyen. Kiváló crossedzés ez, az sem baj, ha a hegycsúcsokra felsétálsz, persze tempósan 🙂