Ha könnyű lenne, mindenki ezt csinálná. Na jó, manapság egyre többen foglalkoznak vele, ilyen-olyan szinten űzve a sportot, rájöttünk ugyanis, hogy mozgás, rendszeresség nélkül a túlélés kisebb esélyt kap. Hát futunk..
Kevéssé valami elöl, inkább valami felé, egy általunk kitűzött cél vonzása tart bennünket ezen a rögös úton. Ezen a csöppet sem könnyű, de ezernyi szépséget és kincset rejtő úton.
Rögös az út, fáradtságos, de szépségekkel teli
Futni könnyű? Próbáld ki.
A tél zord hidege január-február folyamán bekényszerít bennünket terembe s futópadra állva rójuk a kilométereket. Szebb napokon aztán irány a természet, felvértezve magunkat számos eszközzel, úgy mint sísapka, kesztyű, kamásli a cipőn, még a viharos szél sem tántoríthat el a földön-futástól. Állhatatosság, kitartás
A megszerzett élmény a tiéd, akkor is, ha a futás mindig csak a végén ad örömet, közben pedig a legkevésbé! Persze elérhető a flow élmény, idővel…
Az edzések órái alatt koncentrálsz: mi a célod, mit akarsz elérni, mit vagy képes feláldozni? Hasonló gondolatok sokasága zajong a fejben. Csorog az izzadtság a homlokodon, koncentrálsz a légzésütemre, közben a gondolataid az edzés végén járnak, amikor végre lezuhanyzol és folyatod a napodat. Erőt merítesz a melletted állóról, ha Ő nem adja fel, akkor bizony Te sem!
A versenyek egészen más életet jelentenek a sportolónak – mindegy, hogy amatőr vagy profi az illető – ekkor már kemény heti edzésterv mellett készülsz, rengeteg lemondás mellett. Az lényegtelen, hogy milyen helyezésért állsz rajthoz: futottak és célba-értek kategóriában avagy esélyes vagy a dobogóra? A felkészülés ugyan olyan kemény mindenkinél.
Az edzést legalább olyan komolyan kell venni, mint magát a napi egyéb teendőket, a napi rutinodba illeszted be a sportra fordított idődet. Pedig ugye a nap csak 24 óra, amiben aludni s dolgozni is kell, s ott van a család, háztartás, barátok. Bizony valami sérül, valahonnét elveszed az időt. Önzés? Korántsem, hiszen
az önmagadra fordított idő megtérül mindenki számára.
Az egészséges és tartalmas élet – gyógyszerek és betegségek nélkül, egészséges és friss mentalitással – mostanra remélhetőleg mindenki számára egyértelművé tette, hogy rendszeres és megfelelő intenzitású sporttevékenység nélkül megoldhatatlan.
A versenyzés pedig egy plusz. Drog a javából, a még többet és még jobban belső késztetése hajt előre. Az is elegendő, ha önmagad teljesítményét növeled és fejleszted, s nem valakiért vagy valamiért. Az érem vagy a dobogós helyezés egy értékelés a bele adott munkádért.
Minden edzésben ott van az alázatod, a tiszteleted, a hited, a győzni-akarásod.
Minden egyes edzésnap után jobban és jobban fogod érzeni magad, növekszik az állóképességed is, de a szíved-lelked is átalakul, erősödik általa.
A bele fektetett munka, ez esetben az önmagadba fektetett munka. Saját magadon érzed, bizony nem könnyű, amíg a téglából ház lesz. Előbb edzel, itt fáj-meg ott, aztán szépen lassan – beleszámítva a visszaeséseket – átalakulsz, fejlődsz s néhány hónap vagy év alatt más emberré válsz.
Ezt mondogatom én is, ha a csípős téli szélben kell futni, vagy hajnalban csörög az óra, mert munka előtt még 15 percnyi gyakorlatsort végig kell csinálni…Igen, kell…
A kincseket az út rejti, lassan kavicsonként adja meg magát az élet, s ezt csak saját magad járhatod végig. A Te lépéseid kellenek hozzá, a Te bele adott munkád és időd, s persze a hited, hogy a téglából valaha ház lesz..