Egy kis plusz a sporthoz, a futásról, mint a lélek erejéről.

A hétköznap miatt nyoma sincs tömegnek, egészen pontosan egy lélek sem gondolta, velem tart ezen a páradús edzésnapon. Irány a szokásos Balaton-parti futósáv. Igen, két zivatar között szakítottam időt a futásra, így a levegő eléggé párás volt, fura jelenségeket lehetett tapasztalni. A karomon, egészen pontosan a könyökömről csepegett a víz, amit eddig csak a Hot Iron edzéseken a statikus alkartámaszok alatt szoktam tapasztalni….

Nem volt könnyű a levegővétel, így máris lehetett alkalmazni a futóleckéink alatt elsajátított technikát, mély alhasi légzés a többlet-levegőbevitel miatt. Eleinte gyors tempóban futottam, majd elhagyva a vízparti friss levegős területet fák alatt folytatódott az út, ahol még inkább fokozott  páraképződés volt, szinte levegőt sem lehetett venni, élő gőzfürdőben futottam. 🙂

Beszéljük csak át ismét, ebből soha nem elég, miért is futunk? Vajon mi az, ami miatt vállalod, az egyik legnehezebb sportot? Igen, hiszen önmagaddal harcolsz, önmagadat kell legyőznöd amikor futónak állsz be…Az edződ tanácsokkal lát el, fut Veled, de a lépéseket Neked kell megtanulnod, Neked kell a holtpontok leküzdésének mikéntjét megtalálnod, csak és kizárólag magadra vagy utalva! S bizony ez az, amit sokan nehezen vállalnak be és emiatt megy nehezen a futás vagy  a futásban a fejlődés. Itt a leggyakoribb a visszaesés, itt a legnehezebb előbbre jutni. Plusz 5 perc futás, plusz 2-3 kilométer leküzdése emberfeletti küzdelem lehet.

Ugyanis amikor a fizikai kondíciód rendelkezésedre áll, amit a cross edzéseken már megszereztél, nos akkor már csakis a gondolataid szabják meg, meddig mész el…

Aki amatőrök között profi, vagyis 10 kilométert biztosan lefut, heti három napot edzéssel tölt, időnként egy-egy versenyt is bevállal, az már elegendő fizikai és életmódbeli tudással és kondícióval rendelkezik a futáshoz, itt már nem lehet külső tényezőkre fogni azt, hogy „ne megy”.

Igen, a futás az, ami képes a „nem megy, nekem nem sikerülhet” érzést leküzdeni. S csakis ezeken túllépve fogod megtapasztalni a sportnak azt az erejét, ami az élet minden területén melléd áll, amikor leküzdésre váró feladat előtt állsz. Akkor érzed majd meg, hogy a fárasztó, izzasztó esti, hajnali futások, az izomláz mind-mind kell ahhoz, hogy ne akadályokat, hanem megoldandó feladatokat láss magad előtt.

Amikor egy-egy versenyen sikeresen beérsz a célba, amikor megállás nélkül lefutod a kijelölt távodat, akkor a lélek fejlődését is segíted. Ne feledd, ép testben ép lélek, ezt már az ókorban is tudták.

A sport nem csak egészségmegőrző, annál jóval több, hiszen életmódot is alakítasz hozzá. S ezek a gondolatok legyen ott Veled az edzésen is. Amikor feladnád, gondolj arra, honnét is indultál, s lám, megtanultál futni…Kellenek a kihívások, kellenek a nehézségek, ami lehet egy edzés is, mert csak a nehézségek leküzdésén keresztül szerezheted meg az akadály-leküzdő énedet.

A visszafelé út az edzésemen bizony nekem is nehézkes volt, még mindig nagyon fáj az Achilles-ínem, de a zenéim most is segítettek és persze a zenéket túlharsogó madarak éneke és a sporttól kapott küzdés ereje.

Soha ne add fel! 🙂