Lássuk csak, miért is utazik az ember fia, lánya úgy 350 kilométert egy kis bringázásért és némi futásért  az Alföldi rónaságra, mégpedig a 10. E.ON Délibáb Sportfesztiválra, a Hortobágyra?

Hát persze, hogy ott is fuss, ahol nincs út, hisz tudod, ahová lépsz út terem.. 🙂 Jöjjön hát a sportos beszámoló.

A pálya mellé, azaz a Mátai Ménesbirtok közvetlen szomszédságába, a Club Hotelbe érkeztem.

Ennél sokkal közelebb letáborozni nem is kell, az épületből kilépve a lovas karámokat lehet látni, na meg  a sétáló gólyákat, nem is beszélve a temérdek fecskerajról.

Lassan már csak emlékeinkben élnek ezek a csivitelő madarak, ott viszont akadt bőven, de úton átfutó kacsacsalád, vagy épp az árokban szemlélődő hófehér kócsag is. Nem kétséges, a pusztán vagyunk, hja kérem, s ez még csak a kezdet volt a táj nyújtotta élményekből.

Teljes menetfelszerelés, a KTM Ultra Fire a MTB Terepmaratonra, és a futószerelés, merthogy duatlonra (itt úgy mondják: Pusztatlon) jöttem, azaz bringa és futás is be volt tervezve.

Ezen a vidéken halat kell enni hallal…harcsapaprikás és halászlé a fő menü, de jöhet a Debreceni töltött káposzta vagy a Hortobágyi palacsinta is.

 

 

De ennyi gasztronómia és tájélmény után nézzük a sportos oldalt is, elvégre versenyre jöttünk..

Még mindig éreztem a fájó Achilles-ínem, de az új cipő, az Adidas Response Stability és a 2 napos kímélet javulást hozott.

A KTM-en némi teleszkóp beállítást követően elhagytam a betonos szakaszt, majd lementem a mezőre a bicajjal, ismerkedés a tereppel… Azonnal feltűnt, na ná, hogy feltűnt, a rendkívül rázós szakasz, azaz csonttá száradt földút, ahol korábban munkagépek vonultak..Na igen, a keréknyom meg szépen ott maradt..Képzeld el, ahogy fekvőrendőrökön hajtasz át, de 10-20 centinként..nos a teló dolgozott rendesen az biztos 🙂

A másik a tarló volt, ami figyelmet érdemelt, azaz a lekaszált fű csonka szármaradványa, helyenként apró  szúrós-tövises kis bokrocskákkal tarkítva a bringautat. Jól látszott, a versenyen nem a dombokkal kell küzdeni, hanem defektmentesen túlélni…SPD klipszes cipő és pedál nélkül nem ajánlott ez a terep.

A versenynapot megelőző  este már érződött a Sportfesztiválos hangulat előszele, épültek a sátrak, kijelölték a parkolót, az amúgy csendes pusztán élénkült a forgalom, s a hotelbe is érkeztek a bringaszállítós autók.

Aztán eljött a szombat. A korai ébredést követően menetfelszerelésben, vagyis bicajos mezben indultam a rajtcsomagért, ami a rajtszámot és a chipet jelentette, majd gyorsan a futáshoz szükséges rajtszám/chip felvételt is elintéztem.

Mindenhol segítőkész személyzet, hogy Te csak a versenyre koncentrálhass.

Az idő valahogy mindig nagyon száguld, gyorsan délelőtt 10 óra lett, amikor is már elrajtoltak a MTB hosszú távú versenyzői. A rövid táv, ami közben 22 kilométerről 19-re rövidült, 30 perccel később indult, így sisak fel, s lassan be is lehetett állni a rajtzónába.

GPS beállítva, hangulat kitűnő, hisz sportolók között vagy, akik szintén, akár csak Te, hosszú órákon át tették meg a kilométereket, hogy az ország túlsó felébe elmenjenek egy versenyért és igen, azért, hogy elmondhassák: tekertek egyet a Pusztán! Máskor nemigen lehet ezt megtenni és utólag jöttem rá én is, itt lehet a legkönnyebben jó helyezést elérni…

Tömegrajt, egy kör a füves lovas pályán, ami a fő helyszíne a versenynek, a rajt/célkapu is itt volt felállítva. Majd a lóistállók előtt elhaladva éles jobbos kanyar (akárcsak a Forma 1-ben, oda kellett figyelni a besorolásra, nehogy tömeges bukás legyen) és már vertük is fel a porfelhőt.

Hamar kiderült, ne keressek semmilyen sík helyet, a KTM kerekei mindvégig csuklót nem kímélő, teleszkópot tesztelő üzemmódban dolgoztak. Rájöttem arra is, mivel nemigen volt tereptárgy, a füves-homokos puszta és a messzeségbe vesző bicajos társak nem nevezhetők annak, szóval nemigen volt mihez viszonyítani sem a távolságokat sem a sebességet.

Nem volt mi mellett elsuhanni… nem lehetett tudni, hogy 10 perce vagy 10 órája tekersz…csak mentem a messzeségbe vesző, előttem járók után. Nem mertem lemaradni, gondoltam, ők tudják az utat… 🙂

Egyszer csak feltűnt a „rövid táv” tábla és éles balkanyarral emelkedős szakasz következett. Traktorkerék mélyítette vájatban tekeréssel, majd át a pusztán, azaz a lekaszált tarlón át…Közben megláttam egy defekt miatt félreállót, ez némi megszeppenést jelentett, ami arra ösztönzött, még gyorsabban tekerjek…ha már defekt, minél közelebb érjen a célhoz…Nos ez jó ötlet volt, meg az előttem feltűnő két bringás lány is, így rákapcsoltam, s az 5. helyen sikerült is beérnem…:-)

KTM Ultra Fire- 5. helyezés rövid táv, női

A KTM Ultra Fire tökéletes társ a versenyhez, erre termett..

Egy órányi pihenő, közben átöltözés a futáshoz, fehér zokniból fekete lett, de sebaj!

Varró Gyula bemelegítőt tartott és már lehetett is beállni a Hatodmaraton indítózónájába. Mindössze 7 kilométer futás várt rám, de a porban, ott, ahol az előbb még tekertem…

Zenejátszó elindítva, GPS is és rajt…ez a kilométertáv, s a verseny és a sporttársaid valamint a nézők biztatása, a hangulat együtt olyan ösztönző, hogy az ötödik kilométernél, már visszafelé tartva a pusztából sajnáltam, mindjárt vége….lehet, a 14 kilométeres távon kellett volna indulni, akkor még 1 kört futhattam volna 🙂

A befutónál sprinteltem az utolsó 500 métert, s már mondta is a spíker a nevemet a célnál, merthogy név szerint mondták be az érkezést a futásnál és előtte a bicajnál is…Jó érzés..:-)

Sok-sok embernek nyújtott élményt a futás, a bringa, vagy a sport utáni gulyás, a slambuc, de a táj, a környezet is feledhetetlen.

 

 

 

Érkezz 1 nappal korábban, nézd meg Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrumot az akváriummal, sétálj a pallókon a Tisza-tó felett a nádas között. Egyél finom halászlét vagy harcsapaprikást, nézd a lovakat, a kilenclyukú hidat, a gólyákat, kócsagokat az út mellett. Majd teljesítsd a versenyt ezen a sík terepen, élmény itt futni és bringázni is!

A verseny végeztével jól esett a közeli Erdei Iskolában való zuhanyozás, merthogy ezt is biztosította a szervező.

 

Jövőre újra,  egyszer ezen a versenyen, a Délibábos Hortobágyon, mindenkinek el kell indulnia!

Tanulság: többet bírsz, mint hinnéd 🙂